Egyre több magyar csúszik ki a középosztályból: ekkora fizuval már jómódúnak mondhatod magad

Öt év alatt csaknem a duplájára nőtt Magyarországon a nettó mediánkereset, ráadásul a legutóbbi, tavaly utolsó negyedévi adatokra sem panaszkodhatunk, ha megnézzük a változásokat százalékban. Egyetlen év alatt, 2023 és 2024 vége között tizennégy százalékkal nőtt az érték (ez a bruttó keresetre is igaz), viszont amellett sem lehet elmenni szó nélkül, hogy ez a százalékos érték évek óta a legalacsonyabb az év/éves összevetések között.

Még elkeserítőbb a helyzet akkor, ha a jövedelmi ötödök, az úgynevezett kvintilisek háza táján nézünk szét. Ebből ugyanis az derült ki, hogy éppen a legkisebb keresetű magyaroknak növekedett a legkisebb mértékben a fizetése az egy évvel korábbihoz képest, míg az elit fizetéssel rendelkezők is több mint tíz százalékos növekedést realizálhattak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyar sztárszakmáról vallott a Corvinus oktatója: elég meggyőzőek a fizetések

Évről évre nagy dilemma az egyetemi képzésen gondolkodó fiatalok számára, hogy olyasmit válasszanak, ami nemcsak egy diplomát ad a kezükbe, hanem valódi, piacképes tudást is.

Ami pedig a konkrét számokat illeti kvintilisenként, még durvább a helyzet: egész egyszerűen nem képes megállni a bérolló, nagy különbséget találunk a legjobb és legrosszabb fizetésűek nettó mediánkeresetei között. Újra fejest ugrottunk a KSH kereseti adataiba, hogy elemezzük az adatokat.

Hogy számoljuk ki?

Kezdetnek érdemes lehet tisztázni, mit is értünk pontosan mediánkereset alatt. Definíció szerint ez azt jelenti, hogy a fizetéseket a statisztika sorba rendezi, és a középső érték lesz a medián; a dolgozók fele ennél többet, a másik fele pedig ennél kevesebbet keres. Átlagbér esetén máshogy számítunk, ekkor ugyanis összeadják a dolgozók bérét, és elosztják a létszámmal: persze ennek megvan az a szépsége, hogy a magasabb fizetések igen alaposan megdobják az átlagot, ezért is csodálkozhatunk a havi átlagbér-statisztikák közreadásakor, hogy miért marad el ennyivel a fizetésünk ettől.

Nemrégiben mi is megnéztük az átlagkereseteket nemekre, korcsoportokra bontva, és már itt sem kaptunk valami szívmelengető eredményeket. Kiderült például, hogy a férfiak havi bruttó áglagkeresete még mindig csaknem százezer forinttal magasabb, mint a nőkl, és az is, hogy a munkaerőpiacon legaktívabb korosztály egy év alatt nem kapott valami komoly béremelkedést. Ezt a cikket ide kattintva olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Ha itt dolgozol Magyarországon, röhej, mekkora fizetésemelést kaptál: bezzeg a többiek

Még mindig hatalmas a különbség a teljes munkaidőben foglalkoztatott firfiak és nők bruttó átlagbére között, de a munkaerőpiacon legaktívabb fiatalok sem állnak jobban.

Hatalmasat nőtt a nettó mediánbér

Nézzük most a bruttó és a nettó mediánbért a legutoljára közreadott, tavaly IV. negyedévi adatok alapján. Rögtön az utolsó, vagyis a legfrisebb adatra pillantva látjuk, hogy egészen szép értéket kapunk: a bruttó érték pontosan 547 ezer, míg a nettó mediánbér 363 ezer forint volt december 31-i adat szerint. Utóbbi azért is különösen örvendetes, mert jól példázza, hogy a keresetek a covid, majd az orosz-ukrán háború okozta gazdasági mikroválságok után is talpraálltak, és a 2020 elejihez képest már csaknem a duplája a mostani.

Sokkal kevésbé van okunk örülni, ha sázzalékos változásban is megnézzük a bruttó és nettó mediánkereseteket. Ebben az összevetésben az látszik, hogy 2024 utolsó három hónapjában 14 százalékos emelkedést realizálhatott mindkét érték az előző év azonos időszakához képest. Csakhogy ezy a 14 százalék nemhogy nem kiemelkedő növekvés, hanem évek óta a legkisebb: az elmúlt években a negatív rekorder 2023 harmadik negyedévében jött, és az is nagyobb tudott lenni 15 százaléknál. 

Óriási a magyar bérolló

A kvintilisek jövedelmi helyzetének vizsgálatakor a szatiksztika öt egyenlő részre osztja a kereseti csoportokat, természetesen sorba rendezés után. Más statisztikák esetében láthatunk olyat is, amikor jövedelmi tizedekről beszélünk, itt most más a helyzet.

A kvintilisek esetében is jól látszik, milyen brutális bérszakadék tátong a legjobb és a legrosszabb keresetűek között Magyarországon: tavaly az utolsó negyedévet figyelembe véve a legrosszabb keresetűek nettója mindössze 183 ezer forint volt, de a bruttó sem volt sokkal nagyobb 275 ezernél.

Ez azt is jelenti, hogy a bruttó mediánkereset a legrosszabb bérrel rendelkezőknél alig tízezer forinttal lépte át a 2024-es minimálbért, ami bruttó 266 ezer forint volt.

Mindeközben a legjobb keresetűek, vagyis az ötödik kvintilisbe tartozók negyedik negyedéves havi átlagbére átlépte a nettó egymillió forintot - mint ez a fenti grafikonon is jól látszik - vagyis a legjobb és legrosszabb keresetűek nettójában több mint ötszörös a különbség.

Az is látható, hogy ha valakinek a nettó fizetése eléri a 364 ezer forintot, ő már a harmadik jövedelmi ötödbe tartozik, azaz kicsit leegyszerűsítve a "középosztályhoz", nettó 494 ezer forint felett pedig már igencsak jó keresetűnek számít az ember.

Végezetül megmutatjuk az alábbi grafikonon azt is, mekkora mértékben nőtt a tavalyi utolsó három hónapra a kvintilisenkénti átlagbér. Mint lent láthatjuk, éppen a legkisebb keresetűek esetében volt a legkisebb a növekedés: ők az előző év végéhez képest mindössze 9,4 százalékos növekedést ralizálhattak, még a legjobb fizetésűek is 11 százalékos átlagos növekedésnek örülhettek. A legnagyobb mértékben a 3. jövedelmi ötödben realizálhatták a bérnövekedést, itt 13,8 százalékkal lett több a mediánbér.

Felzabálja a pénzünket az infláció

Hornyák József, a Portfolio elemzője lapunknak arról beszélt, hogy bár a bérolló valóban nagy, a legalacsonyabb keresetűek esetében nyomós oka van - és nem is ők tehetnek róla egyedül, külső körülmény befolyásolja bérüket.

A legalacsonyabb és a legmagasabb keresetű jövedelmi ötödök között az elmúlt években ötszörös különbséget láttunk. Alapvetően a legrosszabbul kereső 20%-nak a bérét a minimálbér és a garantált bérminimum alakulása befolyásolja, ami régiós szinten egyébként nem nőtt kiemelkedő mértékben az elmúlt évtizedben. A következő években arra lehet számítani, hogy kissé gyorsabban nőhet a minimálbéren keresők fizetése, mint a jobban fizetett dolgozóké, ha valóban megvalósul a tervezett, kétszámjegyű béremelés a legkisebb fizetéseknél

- fogalmazott az elemző. Arra is kitért még, hogy bár valóban komoly átlagkereset-növekedést látunk, a nap végén a háztartások nem sokat érezhettek ebből még akkor sem, ha az infláció már több mint egy éve 10 százalék alatt van.

A bruttó átlagkereset 9-10%-kal nőtt az elmúlt hónapokban, ennek azonban több mint a felét elvitte az infláció. A következő hónapokban arra lehet számítani, hogy az infláció kissé alacsonyabb lesz, így várhatóan nő a fizetések vásárlóereje

- mondta még az elemző. Végezetül megjegyezte, hogy bár valóban duplázódást látni a béreknél, az összkép finoman szólva is csalóka, és erről szintén az infláció tehet nagyobb részben.

2020-hoz képest a fizetések gyakorlatilag megduplázódtak Magyarországon. Ez azonban csak a nominális, vagyis a forintban kifejezett béreket jelenti. Inflációval korrigálva más kép tárul elénk. Öt év alatt 20%-kal nőtt a keresetek vásárlóereje (vagyis a reálkereset), ami azt jelenti, hogy a béremelkedés nagyobb részét „megette” az infláció

- fejtette ki a Pénzcentrumnak Hornyák József.

Sokféle értelmezés nyerhet teret

Más irányból közelítette meg a kérdést lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Intézet kutatója. Mint fogalmazott, eleve kissé fals képet ad, hogy a nyugdíjasok esetében nem számol a statisztika kvintiliseket annak ellenére, hogy a fogyasztás egy jelentős hányadát adják.

A nyugdíjasoknál nem is kell kvintilist mérni, ugyanis inflációkövető volt a nyugdíjemelés, tehát a reálfogyasztás-növekedés nulla az ő esetükben – és ők adják a fogyasztás közel harmadát. A keresetek adják körülbelül a kétharmadot, 60 százalékot , körülbelül 25-30 százalék a nyugdíj, a maradék vállalkozói jövedelem. Vagyis inkább az látszik, hogy - részben maguk a keresetek szóródása miatt - valójában az igazán nagy nominális növekmény a nagykeresetűeknél jelenik meg, hiába kisebb volt az emelkedés mértéke. Emellett az életszínvonal azért meghatározza, hogy ki mennyit költhet, emiatt mondják azt a szociológusok, hogy mivel a fogyasztáson belül az élelmiszerek és az üzemanyag súlya meghatározó – a külföldi utak viszont nem jellemzőek. Emiatt az alapjavak áremelkedése meghatározó, ha magasabb, mint az átlagé, márpedig magasabb volt

- mondta erről a szakértő. Azt is elmondta, hogy szerinte sem érzékelik az emberek, hogy az életszínvonaluk is a tizedével javult volna - erről azonban nem az infláció tehet egyedül. Példát is hozott a KSH méréseinek anomáliájára.

A KSH adatai szerint ugye az átlagárindex 3,7 százalék volt, és elvben náluk is egyre jobban közelít az átlagos árindexhez a saját árindexük. Ugyanakkor, ha megkérdezünk bárkit az utcán, akkor senki nem érzékeli, hogy ekkora mértékben növekedett volna, ennek pedig egyszerű az oka: az, hogy azért mégse ugyanazt vesszük, mint amit a KSH mér. Jellemzően a legolcsóbb terméket figyelik, és lehet, hogy a lakosság nem a legolcsóbb terméket veszi az adott termékkörben, hanem megszokott valamilyen terméket, mondjuk egy középárfekvésűt, és ő azt veszi továbbra is, nem pedig a legolcsóbbat. Klasszikus probléma ez például a műszaki cikkeknél: folyamatosan azt hozza ki a KSH, hogy a műszaki cikkek ára csökken, de ha bemegyünk a boltba, látjuk, hogy nő – hiszen itt sem kizárólag a legolcsóbbat vásároljuk, elég a mobiltelefonokra gondolni

- tette hozzá Molnár László. A legfelső kvintilisekről pedig azt mondja: a rengeteg hazánkban működő multik ha nem is torzítják, de jelentősen eltérítik a legfelső ötöd kereseti számait, erre azonban még iskolázottsági mutatók is magyarázatul szolgálnak.

Nyilván a külföldi cég menedzserbérei a legfelső kvintilisben sokkal erőteljesebben megjelennek, mint mondjuk a 3 millió 700 ezer lakos esetében, ahol kisebb lenne a súlyuk ezeknek a magas jövedelműeknek. Ha megnézünk egy másik statisztikát, ami meg az iskolai végzettség szerint nézi a jövedelmeket, akkor ott azért látszik, hogy a szakmunkások és a diplomások között is van nagyjából egy két és félszeres bérkülönbség, valamint a diplomásokon belül a főiskolai és az egyetemi fokozat között is van vagy 30 százalék. Vagyis minél több diplomás van, annál inkább a fölső kvintilisekben dinamikusabban nő a bér, és cserélődési folyamat is van, tehát ahogy a nyugdíjba vonulók között kicsi volt a diplomások aránya, úgy a belépők között magas. Az meg ugye a fölső kvintiliseknek az átlagát fölfelé fogja húzni a jövedelmi statisztikákban is

- mondta lapunknak a GKI kutatója.