A fővárosi elitsulikban sincs mindenkinek laptopja, okostelefonja: veszélyben a tanév?

Mint arról a Pénzcentrumon is beszámoltunk lassan egy hónappal ezelőtt, 2020. március 16-tól a magyar iskolákban a nevelés-oktatás úgynevezett tantermen kívüli, digitális munkarendben folyik. Noha még nincs sok tapasztalat az új rendszer működéséről, azt ki lehet jelenteni, hogy vannak kifejezetten pozitív példák, és olyanok is, ahol nem indult zökkenőmentesen az átállás. A Pénzcentrumnak nemrég nyilatkozott például Székely György, a Veres Péter Gimnázium igazgatója, aki szerint

Szintén a Pénzcentrumnak nyilatkozott Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője, aki a digitális oktatásra való átállással kapcsolatban kifejtette, hogy a jelenlegi helyzet minden pedagógus számára óriási ehetőség arra, hogy a kényszer nyomása alatt újragondolja pedagógiai szerepeit. Meglátása szerint mindenképp kihívás most a tanárok technikai tudása, illetve a megfelelő anyagközlési formák és anyagmennyiség megtalálása.

Kérdőív: így működik a lekhelyeden a digitálsi oktatás - Töltsd ki most!

Abban viszont mindkét szakember egyetértett, és ezt az országból érkező számos visszajelzés is igazolja, hogy a legfőbb probléma általában az eszközellátottsággal van. Régiós szinten ugyan változó mértékben,de mind intézményi, mind a diákok részéről okozhat fennakadást az informatikai eszközök, illetve a szélessávú internet hiánya. Az internetelérés Magyarországon ugyan közelít a "közmű jelleghez", a saját digitális eszközök birtoklása nem azonos arányban jellemzi a gyerekpopulációt - az Ipsos tavalyi kutatásából, amely arra is kitért, hogy

"Úgy látjuk, hogy megfelelő az eszközellátottság. A tanulóknak volt (van) lehetősége arra, hogy az iskolából tableteket kölcsönözzenek. Nem volt nagy tolongás. Amelyik kollégának szüksége volt rá, vihetett haza iskolai laptopot, tabletet" - nyilatkozta a Pénzcentrumnak Székely György. Az eszközellátottsággal kapcsolatban ugyanakkor Gadóné Kézdy Edit azt is hozzátette, hogy ők eleinte nem tartottak real time órákat, mivel úgy gondolták, hogy a családok nem feltétlenül rendelkeznek annyi géppel, amennyi a 3-4 gyerek és az esetleg otthon dolgozó 2 szülő ellátásához szükséges.

- fogalmazott a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője.

Azt, hogy az intézményvezető által jelzett számvetés mennyire igaz, egy a Pénzcentrum birtokába került belsős felmérés is igazolja. Egy fővárosi általános iskolában, több mint 500 diák körében készült az alábbi felmérés - a digitális tanrend bejelentését követően, hogy felmérjék a lehetőségeket -, amely szerint még egy relatív jobb pénzügyi helyzetben lévő kerület (a konkrét kerületet diszkréten kezeljük) családjainál sem jellemző, hogy mindenféle IT-eszköz a gyermekek rendelkezésére áll.

Mint az a fenti infografikán látható, az okostelefon a legelterjedtebb, de saját használatú laptopja már csak a tanulók 30 százalékának van. A diákok jelentős része (57%) korlátlanul hozzáfér vlamilyen internethez csatlakoztatható it-eszközhöz, viszont akad, aki naponta maximum 1-2 órát tud csak (14%) digitális eszközt haználni. Jó hír viszont, hogy szélessávú internet hozzáfársi lehetőség szinte minden háztartásban van (96%). Ez utóbbi adat azt is jelenti, hogy még a fővárosban is akadnak olyan családok, akiknél nincs otthon szélessávú internetkapcsolat, ebben az intézményben konkrétan többmint 20 családnál ez a helyzet.