Egyre több fiatal lépne le Magyarországról: hiába piszok nehéz, ide mennének továbbtanulni

Az Engame Akadémia nyolcadik alkalommal készítette el kutatását a magyar diákok külföldi továbbtanulási szokásairól, amely szerint a 2024-2025-ös tanévben már 18.391 magyar fiatal tanul teljes felsőoktatási képzésben külföldön. Ez azt jelenti, hogy minden 14. magyar egyetemista külföldön végzi tanulmányait - számolt be róla a Telex.

A hazai felsőoktatás népszerűsége is jelentősen nőtt: a KSH adatai szerint a 2024-2025-ös tanévben 310.414 diák tanul magyarországi intézményekben, ami 7 százalékos növekedés az előző évhez képest. A felvettek száma is rekordot döntött: közel másfél évtizedes csúcsot jelentő 95,9 ezer hallgatót vettek fel a 129 ezer jelentkezőből.

A külföldi célországok rangsorában továbbra is Ausztria vezet 4.218 magyar diákkal, ami 9 százalékos növekedést jelent az előző tanévhez képest. Népszerűségét az ingyenes képzések, a földrajzi közelség és a kiszámítható felvételi rendszer biztosítja.

Hollandia előrelépett a második helyre 3.340 magyar diákkal, ami 14 százalékos növekedés. Vonzerejét a széles angol nyelvű képzési kínálat, a nemzetközi környezet, a modern oktatási módszerek és a megfizethető tandíjak adják. Ugyanakkor a lakhatási válság és az angol nyelvű képzések várható szűkítése kihívást jelent.

Németország a harmadik helyre szorult, de továbbra is stabil növekedést mutat 3.139 magyar diákkal. Az alacsony tandíjak, az erős kutatási háttér és a széles szakválaszték vonzza a hallgatókat.

Az Egyesült Királyságban a brexit hatására jelentősen csökkent a magyar diákok száma: a 2020-2021-es 2.650 fős csúcsról 2024-2025-re 1.500 főre esett vissza. A megemelkedett tandíjak, a megszűnt diákhitel és a szigorúbb bevándorlási szabályok miatt veszített népszerűségéből.

Dánia is veszített vonzerejéből, már csak 881 magyar diák tanul ott. A magas megélhetési költségek, a szálláskeresési nehézségek és a korlátozott szakválaszték állhat a csökkenés hátterében, bár a kormány oktatási reformja új lehetőségeket nyithat.

Új feltörekvő célpontként jelenik meg Írország és Belgium. Írország előnyei az angol nyelvű képzések széles választéka, a kedvező tandíjfeltételek és a techcégek jelenléte miatt kínálkozó karrierlehetőségek. Belgium pedig az EU és a NATO központjaként, megfizethető tandíjak és többnyelvű képzési kínálat mellett vonzza a nemzetközi karrierre vágyókat.

Az Engame Akadémia 504 külföldön tanuló vagy már diplomázott magyar diák körében végzett felmérése szerint a külföldi továbbtanulás leggyakoribb oka a magyar társadalmi és politikai környezet (48,8%), ezt követik a jobb munkalehetőségek (36%), a magyar felsőoktatás színvonalával kapcsolatos aggályok (33,1%) és a kalandvágy (30,3%).

A legnépszerűbb szakirányok továbbra is a közgazdaságtani és üzleti tanulmányok, valamint a mérnöki képzések és az interdiszciplináris, "jövőálló" szakok. Sokan olyan alapszakokat választanak külföldön, amelyek Magyarországon nem vagy csak mesterképzésben érhetők el, például űrmérnöki képzés, adattudomány vagy mesterséges intelligencia szak.

A sikeres külföldi felvételihez az Engame Akadémia szerint legalább 1-1,5 év előkészület szükséges. Fontos a korai tervezés, a célzott információgyűjtés, a lakhatási kérdések előtérbe helyezése, az alternatív célpontok mérlegelése és a személyre szabott felkészítés.