Csodás hozamokra vágysz? Fektess műkincsekbe!

A European Fine Art Foundation (TEFAF) tanulmánya szerint a nemzetközi műkincspiac forgalma közel duplájára nőtt négy év alatt, így 2006-ban már 43,3 milliárd dollárnyi műkincs cserélt gazdát, szemben a 2002-es 22,2 milliárddal, tavaly pedig további növekedést tudott produkálni, így a hitelválság ellenére is 55 milliárdos forgalmat bonyolítottak le nemzetközi szinten.

A tranzakciók számát tekintve ez 24 százalékos növekedést jelentett, ami azt jelenti, hogy 2006-ban 32,1 millió üzlet köttetett. 2005-2006 volt a legerősebb év, ekkor ugyanis több mint 50 százalékos forgalomnövekedést látott a piac.

Természetesen Kína itt is erős jelenlétet produkált, hiszen 5 százalékos forgalomrészesedésével a világ 4. legnagyobb műkincspiacának számít. Ezzel szemben Európa részesedése 6,3 százalékkal csökkent, míg az USA-é 2,4 százalékkal még így is növekedni tudott.

Az EU-n belül Nagy-Britannia képviseli a legnagyobb forgalmú piacot 60%-os piaci részesedésével, ami globálisan 27 százalékot jelent.

A kortárs művészeti alkotások forgalma nőtt legnagyobb mértékben az említett időszakban, amihez 47 %-kal leginkább ugyan az USA járult hozzá, azonban Kína erősen jön felfelé itt is, így sikerült utolérnie piaci részesedésben Nagy-Britanniát, az Artprice adatai szerint.

A legnagyobb forgalmat aukciókon bonyolítottak le, azonban a dílerek szerepe is egyre jelentősebb ezen a piacon, és szintén gyakori, hogy a befektetők közvetlenül a galériák falairól akasztják le a kiszemelt festményt. Léteznek speciális vásárok is, ilyen például a TEFAF által évente megrendezésre kerülő vásár. Az idei maastrichti vásáron a legnagyobb áron egy 1946-os Jackson Pollock festmény cserélt gazdát, mintegy 8 millió dollárért (1,3 milliárd forint), amit a Hauser & Wirth magángaléria vásárolt meg.

Hogy alakul a műkincspiac?

Ahogy más befektetési piacokon, a műkincspiacokon is léteznek teljesítményt jelző indexek, ilyen például a Mei/Moses Annual Art Index, amely a művészeti alkotások befektetési hozamát vizsgálja, hasonlóan a tőkepiacok teljesítményét jelző Standard&Poors indexhez, ami a világ 500 legnagyobb cégének teljesítményét mutatja.

Hasonló indexet állít össze az Artprice nemzetközi műkereskedelmi adatbázis is, több tízmillió rendelkezésre álló múltbeli adat segítségével, a műkincspiacot globálisan, és az egyes művészeti ágakat külön-külön is vizsgálva. Láthatóan a fotográfiák jóval nagyobb hozamnövekedést produkáltak a többi művészeti alkotáshoz képest, azonban a volatilitása is nagyobb ennek a befektetési formának.

Mivel a 90-es évekig meglehetősen nagy árnövekedés volt megfigyelhető a műkincspiacon, utána az árak némileg csökkentek, de idén év elején -az Artprice index szerint - ismét elérték az 1990. júliusi szintet.

A fent említett adatbázisok mintájára működik a hazai műkincs.com oldal is, ahol különböző művészek alkotásainak árait hasonlíthatjuk össze, illetve a múltbeli eladások árait követhetjük nyomon. Az így kapott indexek összehasonlíthatók más befektetési formák hozamával is, így megtudhatjuk például, hogy az állampapírokhoz, vagy részvénybefektetésekhez képest milyen hozamot lehetett elérni a múltban műkincsbefektetéseken.

Mit hoz a jövő? Már erre is létezik mutató...