PSZÁF-bírságot kapott a CIB Bank

Félmillió forintos bírságot szabott ki a pénzügyi felügyelet a CIB Bankra egy ügyfélpanasz nyomán. Az ügyfél azt kifogásolta, hogy amikor lejárt a lekötött betétje, hiába kérte az összeg átutalását a CIB-től egy másik banknál vezetett számlára, ez nem történt meg, és nem is értesítették a tranzakció elmaradásáról és annak okáról. Emiatt pedig kár érte, mert a másik számlát egy kedvező feltétel - évi 12%-os betéti kamat - miatt nyitotta, amitől elesett.

A bank arra hivatkozott, azért nem tudta az átutalási megbízást teljesíteni, mert az ügyfél időközben készpénzt vett fel a betétszámláról, így a rendelkezésre álló összeg kisebb volt, mint aminek átutalására az ügyfél megbízást adott. A tranzakció sikertelenségéről a bank megpróbálta tájékoztatni az ügyfelet, de eredménytelenül, az értesítési címre kiküldött bankszámlakivonatból ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy a tranzakció nem történt meg.

A CIB a mintegy egymilliós követelésre méltányosságból 11 863 forintot - másfél havi 12%-os bruttó kamatot - jóváírt az ügyfél bankszámláján. A PSZÁF enyhítő körülményként vette figyelembe a bank együttműködő eljárását.

Az MKB esetében azt kifogásolta egy ügyfél, hogy két ízben, amikor devizaösszeget utalt át, a bank a kondíciós listán feltüntetett 0,1%-os jutalékon felül 0,15% külön jutalékot is felszámolt.

A PSZÁF megállapította: a két magyarországi bank közötti devizaátutalás lebonyolításánál közvetítő bank közbeiktatására került sor. A bank üzletszabályzata ugyan megengedi ezt, ám arról nem rendelkezik, hogy az ilyen közreműködésének költségei vannak, melyet bizonyos esetekben az ügyfél köteles viselni.

A felügyelet ezért arra kötelezte az MKB-t, hogy üzletszabályzatában az ügyfelek számára elérhető módon rögzítse, milyen esetekben kerülhet sor efféle költség felszámítására, és annak viselése mely esetekben terheli az ügyfelet.