Régen tényleg minden jobb volt? Súlyos ítéletet mondtak Magyarországról: ebben 1975-ben előrébb voltunk

Az Ipsos egy 30 országra kiterjedő kutatást végzett, amely azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a mai korhoz az 50 évvel ezelőttihez képest. A felmérés arra kérdezett rá, hogy az emberek miként értékelik a jelenlegi életkörülményeket az 1975-ös állapotokhoz viszonyítva.

A kutatás egyik fő eredménye, hogy az emberek többsége inkább 1975-ben született volna, mint 2025-ben. Ez a különbség közel kétszeres, annak ellenére, hogy a válaszadók 72 százaléka 1975 után született. Átlagosan 44 százalék választotta volna a korábbi születési időpontot, miközben csak 24 százalék mondta azt, hogy inkább ma születne.

Dél-Korea az egyetlen ország a vizsgált harminc közül, ahol többen választanák azt, hogy most szülessenek meg, mint ötven évvel ezelőtt. Ezzel szemben Franciaországban a legerősebb a nosztalgia, ott 57 százalék az 1975-ös születést részesítené előnyben. Belgiumban és Mexikóban egyaránt 53 százalék, Nagy Britanniában és Új Zélandon pedig 52 százalék gondolkodik hasonlóan.

A felmérés szerint széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy az emberek régen boldogabbak voltak. Átlagosan 55 százalék állítja, hogy országa boldogabb hely volt 1975-ben, miközben csak 16 százalék érzi úgy, hogy ma jobb a közhangulat. A kutatás arra is rávilágít, hogy sok válaszadó pontatlanul ítéli meg a múltat és a jelent: gyakran túlbecsülik az ötven évvel ezelőtti várható élettartamot, és alábecsülik a mai szintet, amikor sokan 75 évig vagy még tovább élnek.

A környezeti kérdések kiemelt szerepet kaptak a válaszokban. Átlagosan 61 százalék, és a 30 országból 26-ban a többség úgy véli, hogy a környezet állapota 1975-ben jobb volt. Sokak szerint akkor kedvezőbb volt a háborúktól és konfliktusoktól mentes élet, valamint a közbiztonság is. Ugyanakkor nem minden területen látnak romlást a válaszadók: 55 százalék szerint az egészségügy helyzete ma jobb, az oktatás megítélése pedig országonként eltérően alakul.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így eszi meg a magyarok életét a borzasztó közhangulat: egyre többen betegedhetnek bele?

A Pénzcentrum friss boldogságfelmérésének egyik legbeszédesebb kérdése arra kereste a választ, hogyan látják az emberek a hazai politikai közbeszéd alakulását az elmúlt egy évben.

Az életszínvonal megítélésében jelentős különbségek mutatkoznak országonként. Dél Koreában a válaszadók 80 százaléka mondja azt, hogy ma jobbak a körülmények, Szingapúrban ez az arány 70 százalék, Lengyelországban pedig 66 százalék. A másik oldalon Franciaország, Törökország és Kanada áll, ahol a többség szerint az életszínvonal 1975-ben volt kedvezőbb, rendre 59, 52 és 52 százalékos arányban.

A generációk közül a Z generáció tér el leginkább az összképtől. Ez az egyetlen korcsoport, ahol enyhe többségben vannak azok, akik inkább a 2020-as években születtek volna. Még ebben a csoportban is jelentős a megosztottság, ami jól mutatja a jelen és a jövő iránti bizonytalanságot és aggodalmakat.

Bezzeg régen...

Az Ipsos adatai alapján Magyarországon kifejezetten erős a múlt iránti nosztalgia a boldogság megítélésében. A válaszadók 63 százaléka szerint az emberek boldogabbak voltak 1975-ben, miközben mindössze 7 százalék érzi úgy, hogy 2025-ben jobb a helyzet. Ez az arány rosszabb a globális átlagnál, ahol 55 százalék gondolja jobbnak a múltat, és 16 százalék a jelent.

Régiós összevetésben Magyarország a pesszimistább országok közé tartozik. Lengyelországban 42 százalék mondja, hogy 1975-ben voltak boldogabbak az emberek, és 24 százalék szerint ma jobb a helyzet, ami jóval kiegyensúlyozottabb kép. A régióban Magyarország inkább a nyugat európai országokhoz közelít nosztalgia terén, mint a gyors felzárkózást megélő kelet ázsiai vagy közép kelet európai államokhoz. Az adatok azt jelzik, hogy a magyar társadalomban a jelen megítélése terén kifejezetten borúlátó, és a múlt idealizálása erősebb, mint a térség több más országában.

Nem lett biztonságosabb a világ?

Az Ipsos felmérése szerint Magyarországon a közbiztonság megítélésében is erős a múlt felé fordulás. A válaszadók 60 százaléka érzi úgy, hogy az utcákon 1975-ben biztonságosabb volt a helyzet, miközben csak 12 százalék gondolja, hogy 2025-ben jobb a közbiztonság. Ez az arány kedvezőtlenebb a globális átlagnál, ahol 55 százalék látja biztonságosabbnak a múltat, és 20 százalék a jelent.

Régiós összevetésben Magyarország a középmezőny felső részén helyezkedik el a nosztalgikus országok között. Lengyelországban alacsonyabb, 42 százalék azok aránya, akik szerint 1975-ben volt nagyobb biztonság, miközben 27 százalék szerint ma kedvezőbb a helyzet. Ez jóval kiegyensúlyozottabb képet mutat, mint a magyar adat. Törökországban 57 százalék érzi biztonságosabbnak a múltat, és 18 százalék a jelent, ami közelebb áll a magyar megítéléshez.

Régen minden jobb volt - akárki akármit mond

Magyarországon az életszínvonal megítélése megosztott, a válaszadók 48 százaléka gondolja úgy, hogy az életszínvonal 1975-ben jobb volt, miközben 23 százalék szerint 2025-ben kedvezőbbek a körülmények. Ez rosszabb kép, mint a globális átlag, ahol a múltat és a jelent azonos arányban, 38–38 százalék értékeli jobbnak.

Régiós összevetésben Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Lengyelország markánsan eltér, ott mindössze 14 százalék szerint volt jobb az életszínvonal 1975-ben, miközben 66 százalék érzi úgy, hogy ma kedvezőbb a helyzet. Ez erős felzárkózási élményt jelez. Érdekesség, hogy kimagaslóan a franciák érzik leginkább azt, hogy jobb volt 50 évvel ezelőtt.

Erős a háborús félelem

Hazánkban kiemelkedően erős az a vélekedés, hogy az emberek 1975-ben kevésbé éltek félelemben háborútól vagy fegyveres konfliktustól, mint napjainkban. A válaszadók 53 százaléka gondolja úgy, hogy ebből a szempontból a múlt kedvezőbb volt, miközben mindössze 11 százalék érzi biztonságosabbnak a helyzetet 2025-ben. Ez rosszabb megítélés a globális átlagnál, ahol 40 százalék látja jobbnak a múltat, és 23 százalék a jelent.

Régiós összevetésben Magyarország a pesszimistább országok közé tartozik. Lengyelországban szintén 45 százalék gondolja úgy, hogy 1975-ben kedvezőbb volt a háborútól való mentesség, de ott magasabb, 16 százalék azok aránya, akik szerint ma jobb a helyzet. 

Borzasztó megítélése van az egészségügynek

A felmérés szerint Magyarország listavezető abban a tekintetben, hogy az emberek mennyire érzik rosszabbnak az egészségügy minőségét ma, mint 50 évvel ezelőtt. A válaszadók 47 százaléka mondja azt, hogy az egészségügy 1975-ben jobb volt, ami a legmagasabb arány a vizsgált 30 ország közül. Ezzel szemben mindössze 21 százalék érzi úgy, hogy 2025-ben jobb a helyzet, miközben a globális átlag szerint csak 24 százalék látja jobbnak a múltat, és 52 százalék a jelent.

Régiós összevetésben a különbség szintén markáns. Lengyelországban csupán 19 százalék gondolja úgy, hogy az egészségügy korábban jobb volt, és 49 százalék szerint ma kedvezőbb a helyzet. Ez éles kontrasztot mutat a magyar adatokkal. A kelet ázsiai országokban szinte egyöntetű a pozitív megítélés. Dél Koreában, Szingapúrban és Thaiföldön a válaszadók több mint 80 százaléka szerint ma jobb az egészségügy minősége, mint 1975-ben. A magyar adatok alapján az egészségügy megítélése nemzetközi összevetésben kirívóan negatív, és ebben a mutatóban hazánk egyértelműen a lista élén áll.

Az oktatás is jobb volt?

Az Ipsos oktatási rendszerről szóló kérdése alapján Magyarországon az egyik legerősebb a múlt iránti nosztalgia a vizsgált országok között. A magyar válaszadók 59 százaléka gondolja úgy, hogy az oktatás minősége 1975-ben jobb volt, miközben mindössze 15 százalék érzi úgy, hogy 2025-ben kedvezőbb a helyzet. Ez az arány jóval kedvezőtlenebb a globális átlagnál, ahol 35 százalék látja jobbnak a múltat, és 40 százalék a jelent.

Nemzetközi összevetésben Magyarország a lista élmezőnyében szerepel a negatív megítélésben. Franciaország után a második helyen áll azok között az országok között, ahol a legtöbben érzik úgy, hogy az oktatás színvonala romlott az elmúlt öt évtizedben. A régióban Lengyelország jóval kiegyensúlyozottabb képet mutat, ott 30 százalék szerint volt jobb az oktatás 1975-ben, míg 38 százalék szerint ma jobb a helyzet. Ez éles különbséget jelez a két ország társadalmi közérzete között.

A nyugat európai országok közül többben is erős a kritikus hang, de Magyarország még ezekhez képest is borúlátóbb. Németországban és Olaszországban is magas a múltat kedvezőbbnek látók aránya, ugyanakkor ezekben az országokban lényegesen többen érzékelnek javulást, mint Magyarországon.

Címlapkép: Fortepan / Gábor Viktor