A magyarok fele nem érzi biztonságban a jövőjét

Az Öngondoskodási Indexet megalapozó kutatás rámutatott, hogy a megtakarítási eszközök számának növekedésével párhuzamosan pénzügyileg is egyre kiszámíthatóbbnak tartják jövőjüket a válaszadók. Az eltérő finanszírozási igénnyel járó célok könnyebben elérhetőek a megfelelő megtakarítási forma kiválasztásával.

"Ha például tartalékot akarunk képezni a váratlan kiadásokra, és a nyugdíjas évekre is szeretnénk felkészülni, akkor érdemes különböző megtakarítási formákat választani a két cél elérésére. Az előbbihez alkalmasabbak a rugalmas, azonnal hozzáférhető megtakarítási formák, mint a rövid távú betéti lekötések vagy a pénzpiaci alapok, hosszabb távon viszont már érdemes a kamat- és árfolyamnyereségadó-mentesség, illetve az előtakarékossági támogatás lehetőségét is kihasználni a nyugdíj-előtakarékossági számlával." - hangsúlyozta Nyitrai Győző, az OTP Bank Értékpapír és Vagyontervezési Főosztályának igazgatója.

A megkérdezettek 49 százaléka semmilyen pénzügyi konstrukcióval sem gondoskodik jövőjéről, 22 százaléka egyfajta, 29 százaléka pedig 2, vagy többfajta konstrukciót vesz igénybe. A felmérés alapján a 30-39 és az 50-59 éves korosztály bizonyult a legaktívabbnak a megtakarításokban. Előbbi korcsoport 35, az utóbbi 33 százaléka többféle megtakarítási termékkel rendelkezik. Az adatok szerint annál kiszámíthatóbbnak tartják a jövőt az emberek, minél több megtakarítási formával rendelkeznek. Négy vagy több megtakarítási formával már a megkérdezettek 50%-a látja kiszámíthatónak a pénzügyeit a következő évekre, amíg az összes megkérdezett körében ez az arány csupán 29%. A nagyobb megtakarítási portfóliókban gyakran fordul elő önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla. A 4 vagy több befektetési formával rendelkezők kétharmada tagja önkéntes nyugdíjpénztárnak és minden második megkérdezettnek van nyugdíj-előtakarékossági számlája is.

A felmérés következtetésének hátterében inkább a jövedelmi viszonyok húzódhatnak. Hiszen azok tudnak többféle öngondoskodási terméket igénybe venni, akiknek jövedelme is magas. Nem csoda tehát, hogy azok érzik biztosabbnak a jövőt, akik többet keresnek. Nem tűnik tehát ezek alapján teljesen tisztázottnak az a felvetés, hogy elegendő lenne minél több szolgáltatást igénybe venni a teljes anyagi biztonsághoz. Sőt egyes esetekben ezeknek költségei nagyban csökkenthetik megtakarításaink értékét.