Itt van az eurókötvény: devizázzunk megtakarításainkkal is?

Szinte biztosan hamarabb bocsátja ki az ÁKK a Prémium Euró Magyar Államkötvényeket, mint ahogy az Államkincstár megfelelő rendszereit létrehoznák. Elsőnek tehát közvetítőkön keresztül lesz esélyünk megvásárolni a kötvényeket. A papír kamatozása az eurózóna hivatalos inflációs adatához igazodik és ahhoz képest 2,5 százalékpontos prémiumot kínál majd. Az Eurostat jelenlegi inflációs adata és a 2,5 százalékos prémium alapján most kissé 5százalék feletti tényleges kamat mutatkozik, ami kifejezetten vonzó lehet az euróalapú banki betéti konstrukciókhoz képest.

A hozam

Az új állampapír az eurózóna mindenkori inflációja felett 2,5 százalékos prémiumot ígér. Az eurózóna inflációja az elmúlt három évben -0,1 és 3,0 százalék között mozgott, vagyis az új állampapír kamatozása 2,4 és 5,5 százalék között alakult volna. Eközben a lakossági rövid lejáratú bankbetétek átlagkamata 1,9 és 3,1 százalék között ingadozott, a 2 éven túli bankbetétek pedig 1,8 és 3,5 százalék között fizettek.

A vállalati betétekre szintén alacsonyabb kamatot adtak a bankok, mint amekkora kamatot a kötvények jelentenek: a rövid lejáratú bankbetétek átlagkamata 1,0 és 2,0 százalék között, a 2 éven túli bankbetéteké pedig 0,2 és 3,7 százalék között mozgott, szemben az államkötvény 2,4 és 5,5 százalék közötti kamatával.

Mivel a hároméves államkötvény elsősorban a hosszú lejáratú devizabetétekkel szemben támaszthat versenyt, érdemes elsősorban ezekhez hasonlítani a kamatozását. Mint az alábbi ábrán is látható, különösen a vállalatok számára nyújthat jóval magasabb kamatozást a kötvény, mint egy átlagos bankbetét, de a lakosság esetében is van különbség. Jelenleg mintegy 5 százalékos kamatot produkálna a kötvény, ami magasabb a piacon elérhető legmagasabb, hasonló futamidejű betét kamatánál is, ami gyors adatgyűjtésünk alapján közel 3 százalék.

A kockázat

A kötvények eladása és vétele általában nem okoz nagy problémát a befektetőknek. A papírok visszaváltásának költségéről (a vételi és eladási ár különbségéről) még nincsenek részletes információk, de valószínűleg nem lesz érdemes a papírból időközben kiszállni, vagyis leginkább olyan lakossági megtakarítóknak éri meg ilyet vásárolni, akik számára optimális egy ilyen 3 éves megtakarítás, bár ilyen időtávon akár TBSZ-el is lehet kombinálni. A rövidebb időtávra inkább betétek a megfelelő alternatívák, melyek könnyebben hozzáférhető megtakarítások.

A legtöbben nem euróban szeretnék elkölteni megtakarításaikat. A 3 év után lejáró eurókötvények hozama ilyen esetekben nagyban függ a jövőbeni árfolyamoktól. Forint erősödésével csökken a megtakarításunk értéke, míg a gyengülésével egyre többet ér majd a ez euró megtakarításunk. A döntéshez érdemes azt is mérlegelni, hogy a forintkötvények és betétek hozama jelenleg jóval magasabb, mint az euróé. A Prémium Magyar Államkötvény kifizetett kamata például 9,5 százalék. Erősödnie kell tehát az eurónak ahhoz, hogy nagyobb legyen a kifizetett hozam, mint forint megtakarítások esetén.

A lakosság nagy részének van jelenleg is euró hitele, mely kockázatának jó ellenpontja lehet egy euró alapú befektetés. Ilyen kockázatcsökkentő befektetés létrehozására jó lehetőséget ad a jelenleg igen erős forint. A kötvények lejártakor akár a hitel előtörlesztésére is használhatjuk a kifizetést, így az árfolyam nem is számít igazán az euró tartozásunk mindenképp az előre kiszámolt mértékben csökkenhet.

A kockázatok között ki kell térni a nemfizetés kockázatára is. Az ország csődje esetén előfordulhat az, hogy az ország nem tud fizetni és nem jutunk maradéktalanul hozzá megtakarításainkhoz. Ennek esélye azonban jelenleg minimális.