Menekül a pénz a bankokból: egyre kevesebb a betét

Tavaly júniusban 7% közelében lokális csúcsot döntött a bankbetétek kamata, azóta viszont egyre kisebb kamatot adnak a bankok ugyanakkora betéti összegre. A bankok csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentését "adják tovább" betéteseiknek: a kéthetes jegybanki kötvényeikre kapott kamat csaknem ugyanolyan pályát írt le az elmúlt egy évben, mint az éven belül lekötött betéteké.

Mivel nagyon magas a rövid lejáratú betétek aránya, a kamatcsökkenés nagyon gyorsan átgyűrűzik a teljes banki betétállományra is. Az elmúlt fél évben még a látra szóló és folyószámlabetéteket is érintette a kamatcsökkenés: ezek átlagkamata áprilisban 1,5% körül alakult az egy évvel korábbi 2%-kal szemben.

A bankbetétek kamatcsökkenésére a friss hírek szerint még az állam is ráerősít: augusztus 1-jétől a meglévő 16%-os kamatadó mellé 6%-os egészségügyi hozzájárulást is fizetniük kell az ügyfeleknek. Sőt, ha a bankbetétből felvett teljes összeget felhasználva még a 0,03% tranzakciós illetéket is figyelembe vesszük, a bruttó kamat 29%-a az állam markát üti, és csak 71%-ával rendelkezik a betétes. Ha valaki ezt készpénzben teszi meg, még rosszabb, 36%-64% lesz az arány.

Miközben a bankbetétek kamatszintje csökken, több olyan, hasonlóan kis kockázatú megtakarítási lehetőség is akad, amely magasabb hozamot ígér. Ezek közül az utóbbi időben a kamatozó kincstárjegyek és befektetési jegyek bizonyultak a legnépszerűbbnek. Az állam közel 1 százalékponttal ígér rá a bankbetétekre. A befektetési alapok egy éves visszatekintő hozama jellemzően szintén magasabb az átlagos betéti kamatoknál, igaz, ez általában nem garancia a jövőre nézve.

Nincs tragédia a bankoknál

A kamat- illetve hozamkülönbözet mégsem olyan nagy, a lakosság pedig kellően "lassú" ahhoz, hogy a fentiek miatt drámáról beszélhessünk a bankoknál. Utóbbiak jól tudják azt is, hogy betéti kamatot csak addig csökkenthetnek, amíg ez nem indít el jelentős betétkivonást, és likviditásukat nem veszélyezteti. A lakosság továbbra is havi 850-1000 milliárd forintot helyez el új betétként, ami viszonylag nagy stabilitást biztosít számukra.

A lakossági bankbetétek teljes összege sem mutat drámai változásokat: április végén 7488 milliárd forint volt a bankoknál, ami mindössze 0,5%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Egy év alatt 35 milliárd forinttal csökkent az állomány, ami egyáltalán nem kirívó változás. Kétségtelen azonban, hogy az elmúlt hónapokban a szokásosnál kissé nagyobb mértékű volt a betétcsökkenés.

A forintkamatok csökkenése ellenére nem veszik át a forintbetétek helyét a devizabetétek. Ez utóbbiakat belföldön viszonylag szűk ügyfélkör használja ki, ráadásul a fejlettpiaci devizák alacsony kamatszintje miatt nincs is nagy esélyük a bankoknak arra, hogy népszerűvé tegyék ezeket. Inkább árfolyam-spekulációs célt szolgálnak: amikor gyengébb a forint, jellemzően kiveszi belőlük a pénzt a lakosság, ahogy az utóbbi hónapokban is történt.

Talán épp a fenti okkal magyarázható, hogy a lekötött devizabetétek összege az elmúlt egy évben nagyobb mértékben csökkent, mint a lekötött forintbetéteké. A látra szóló betétek ugyanakkor mindkét típusban jól muzsikáltak, arányuk egy év alatt 24,4%-ról 26,8%-ra emelkedett.

A betételhelyezések és betétkivonások különbségét mutató tranzakciók ábráján jól látható, hogy az utóbbi hónapokban inkább nettó betétkivonó lett a lakosság. A betétkivonásnak elsősorban nem a mértéke volt szokatlan ebben, hanem az, hogy szinte példátlan módon mind a deviza-, mind a forintbetétek rosszul muzsikáltak ebben a három hónapban.

Az alábbi ábra még látványosabb, hiszen a hosszabb távú trendet is tükrözi.

Ez alapján ismét leszállóágba kerültek a bankbetétek, hiszen, ha csak a tranzakciókat nézzük, az elmúlt egy évben 53,4 milliárd forinttal több betétet vettek fel a háztartások, mint amennyit elhelyeztek. Ez a hullámvölgy azonban egyelőre elmarad a 2010-estől.