Ez az idei nagy sláger: mindenki ide rakja a pénzét

Mi is az a befektetési alap?

Állampapírok, részvények, kötvények, jelzáloglevelek. Ezerféle értékpapír, amelyek tulajdonságait sokak számára megkülönböztetni is nehéz. Az egyik kockázatos, de ha bejön, sok hasznot hoz. A másik kevésbé kockázatos, viszont keresni sem fogunk rajta sokat. Persze az igazán optimális az lenne, ha a pénzünk egy részéből nagy hozamot ígérő, kockázatos értékpapírokat vásárolnánk, amikkel keresünk is valamit, a másik részét ugyanakkor biztos befektetésekbe tennénk, hogy megvédjük a tőkénket.
A befektetési alapok működési elve azon alapul, hogy az emberek jó része nem vesződik portfoliójának kezelésével, ehelyett ezt a munkát profikra bízzák. Befektetési jegyek formájában részesedést vásárolnak egy alapban, ami előre meghatározott befektetési formákba teszi a pénzüket, például állampapírokba, részvényekbe, aranyba stb. Ezt a vagyontömeget kezeli az alapkezelő.

Az alapkezelők érdeke, hogy az ügyfeleik minél nagyobb hozamot kapjanak, hiszen nagy valószínűséggel a jövőbeni befektetőik is ugyanazok lesznek, akiknek a pénzét most kezelik. De ha ez nem lenne elég, akkor a szigorú jogszabályok miatt is biztosak lehetünk, hogy pénzünket pontosan úgy és abba fektetik be, ahogy azt az adott alap tájékoztatója és kezelési szabályzata előre meghatározza.

Hogyan tehetem a pénzem egy befektetési alapba?

Az alapkezelők kitalálják, hogy milyen alapot akarnak létrehozni. A hozzá készített tájékoztatóból kiderül, pontosan mibe teszik a befektetők pénzét és a hozamért cserébe mekkora kockázatot kell vállalni. Ha valamelyik alap megtetszik, csak befektetési jegyet kell vásárolnunk az adott alaphoz. A befektetési jegyeket általában kis címletben forgalmazzák, így mindössze 5 ezer forintos megtakarítással is befektethetünk, ráadásul Tartós Befektetési Számlára (TBSZ) vásárolva akár kamatadó-mentességet is nyerhetünk. Vagy a népszerű, legalább 80 százalékban állampapírt tartalmazó alapok segítségével az egészségügyi hozzájárulást (EHO-t) is megúszhatjuk.

Mikor vásárolhatunk befektetési jegyet?

A zárt végű alapok befektetési jegye csak meghatározott futamidő elteltével váltható vissza, amikor maga az alap is megszüntetésre kerül, míg a nyílt végűé bármikor megvásárolható, és visszaváltható.

Magas hozam csak magas kockázattal érhető el!

Semmi sem biztos a jövőben. A befektetési alapok hozama a legkevésbé sem az. Épp ez a bizonytalanság és kockázat ígérhet számunkra a betéti kamatoknál nagyobb hozamot vagy rossz esetben veszteséget. A deviza alapú befektetési alapok visszaváltási értékénél ráadásul az árfolyam elmozdulásával is számolnunk kell, ez szintén extra hozamot vagy veszteséget jelenthet. A befektetési alapkezelők feladata, hogy kezeljék ezeket a kockázatokat és azt megfelelően jelezzék az ügyfeleknek. Vannak azonban tőke vagy hozam garantált alapok is, amelyek esetében vagy a befizetett összeget vagy egy minimális hozamot garantálnak a befektetési jegyet vásárlóknak.

Mi a sláger, mit vegyünk?

Az alapkezelőknek szigorú szabályoknak kell megfelelni. A legfontosabb, hogy az előre meghirdetett befektetési politikájuknak megfelelő értékpapírokat kell vásárolniuk. A legtöbb alap esetén csak -tól -ig határok között választhatnak az ügyfelek, hogy milyen értékpapírokat vásárolnak. Pl.: 40-60 százalékban magyar állampapír, 10-20 százalék hazai részvény stb.

Ezektől a szabályoktól az alapkezelők nem térhetnek el. A szabály alól egyetlen kivétel van: az abszolút hozamú alapok esetén a vagyonkezelők ténylegesen maguk dönthetnek a befektetési politikáról, vagyis, hogy hova teszik a megtakarítók pénzét. Az ilyen alapkezelők sikerdíjért dolgoznak, ami garantálja, hogy a befektetők érdekében járnak el, hiszen az ő jövedelmük is a hozamokon múlik.

Ma népszerűek a különböző EHO mentességet nyújtó alapok is. De ezek 80 százalékban biztos, hogy állampapírt tartalmaznak. Ez persze a biztonságot növeli, de kiemelkedő hozamra valószínűleg nem számíthatunk. Különösen a hosszú, 3-5 éves megtakarításoknál érdemesebb nagyobb hozamot ígérő befektetési alapot is keresni.