Hova tettük tavaly a pénzünket, és miért nem bankbetétbe?

Éves szinten a betétek állománya 10 százalékkal csökkent. Ezzel párhuzamosan az állampapírok és befektetési alapok vagyona 1712 milliárd forinttal, 60 és 43 százalékkal nőtt.

Rövid távon még kevesebb lehet a bankbetét, mert az átlagos betéti kamatok 2,5 százalék alá estek, amelynél már a befektetők is erősen gondolkodóba esnek, a bankok pedig most sincsenek rászorulva arra, hogy magasabb kamatokat adjanak.

Az év utolsó hónapjának kedvező betéti statisztikái nem tudták ellensúlyozni az év nagyobb részében jelentkező vagyonátrendeződést. Az MNB adatai alapján a betétekben lévő vagyon tavaly 751 milliárd forinttal 6946 milliárd forintra csökkent, amely vagyonarányosan 10 százalékos visszaesésnek felelt meg. Hasonlóan nagy összeg a banki kötvényekből áramlott ki, a lakossági állomány ennél a kategóriánál 129 milliárddal (19 százalékkal) lett kevesebb.

Az év nagy slágerei egyértelműen a befektetési alapok és az állampapírok voltak. Abszolút értelemben a befektetési alapok tudtak nagyobb bővülést felmutatni, az alapokban lévő vagyon 968 milliárd forinttal emelkedett, míg az állampapíroké 744 milliárddal. Kedvező hír, hogy az értékpapírokba nem csak a betétekből kivont összegek mentek át, az egész megtakarítási piac növekedni tudott.