Tovább csökkentek a bankbetétek kamatai

Nem csökkent tovább az alapkamat az elmúlt hónapokban, a hitelek és betétek kamatszintje azonban jellemzően tovább apadt októberben. A friss lakáshitelekre már csak 6,09 százalékos kamatot számítottak fel a bankok, egy átlagos lekötött betét pedig mindössze 1,53 százalékot hozott - mutatják az MNB pénteken közzétett friss adatai.

Az új forintalapú lakossági hitelek a személyi kölcsönök kivételével olcsóbbak lettek. A lakáshitelek THM-je átlag 6,65 százalék volt, ami kereken 2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, miközben az alapkamat ezen időszak alatt "csak" 1,5 százalékponttal került lejjebb.
{{TRADERAJANLO 42}}
A meglévő devizahitelek kamatszintje természetesen nem csökkent az elmúlt hónapokban, ez azonban már nem sokáig lesz így: februártól radikális, közel 2 százalékpontos csökkenést mutathat az alábbi ábra a frank- és euróhitelek esetében. A frankalapú lakáshitelek átlagkamata ma 6,3 százalék, vagyis most már magasabb, mint a friss forintalapú lakáshiteleké.

Bár nem csúsztak le az euróbetétek szintjére, a forintbetétek kamatszintje a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony. Az éven belül lekötött lakossági betétekre a bankok októberben átlagosan 1,52 százalékot, az éven túliakra 1,61 százalékot fizettek.

A lakossági hitelkihelyezés csökkent szeptemberhez képest októberre, de ez a tél közeledtével természetes, szezonális okokkal magyarázható jelenség. 2013 októberéhez képest viszont látványos a növekedés: a lakáshitelek kihelyezése 48 százalékkal, a személyi kölcsönöké 44 százalékkal bővült.

2004 óta az idei nyár volt a legerősebb a forintalapú lakáshitelezés területén, igaz, a devizahitelezés korszakához képest ez is jóval alacsonyabb hitelkihelyezést jelentett. Mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelezés területén kockázatot jelent az MNB januárban életbe lépő hitelfék-szabályozása, amely a kockázatosabb és alacsonyabb legális jövedelemmel rendelkező ügyfeleket kiszorítja a hitelezésből.

Októberben így is 29,6 milliárd forinttal nagyobb összeget törlesztett a lakosság, mint amekkorát hitelként felvett, ami a devizahitelek folytatódó törlesztéséhez köthető. Hamarosan, a forintosítást követően már döntően forinthitelekről fogunk beszélni, a havi törlesztések pedig jelentősen eshetnek a devizahiteles elszámolásból fakadó tartozáscsökkenés hatására.

A lakosság banki hiteltartozása október végén 6 713 milliárd forintra rúgott, ami egy év alatt 2,6 százalékos csökkenést jelent. A devizahitelek részaránya 52,5 százalék, szemben az egy évvel korábbi 53,8 százalékkal. A most még 3 523 milliárd forintnyi lakossági devizahitel-állomány a jövő tavaszi elszámolások.

Ami a lakossági betéteket illeti, október pozitív nettó pénzbeáramlást hozott, hiszen 69 milliárd forinttal többet helyezett el a lakosság, mint amennyit felvett. A jelenség vélekedésünk szerint elsősorban a területalapú agrártámogatások megindulásának köszönhető, amely részben a lakossági betéteket gazdagította.

A lakosság bankbetét-állománya így október végén 6 683 milliárd forintra rúgott, ami a kamatcsökkentések ellenére mindössze 3,4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.