Többszázezer magyar bukja az ingyenes készpénzfevételt

A felsőoktatásban résztvevőknek létfontosságú a bankszámla, a beiratkozáskor a számlaszámot is meg kell adnunk az intézménynek. Persze nemcsak nekik lehet hasznos a számlanyitás, a pénzügyi nevelés megkezdését ugyanis nem lehet elég korán kezdeni.

Hol a legolcsóbb most a számlavezetés?

Két kategóriát állítottunk fel, amelyekkel azt vizsgáltuk meg, hogy mennyibe kerül a számlavezetés

• Egy 20 éves egyetemi hallgatónak, akinél havi két ingyenes készpénzfelvétellel, két, egyenként 10 ezer forintos eseti, bankon kívüli átutalással és havi 45 ezer forint jóváírással számolva, és

• Egy 16 éves középiskolai diáknak, aki havonta egyszer utal 5 ezer forintot, és szintén igényli a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt és havonta 25 ezer forint érkezik a számlájára.

Az első kategóriában az OTP a legolcsóbb, itt az első két éves számlavezetés csupán 4440 forintba kerül. A bankok között viszont jelentős eltérések lehetnek, a Budapest Bank például ezekkel a feltételekkel több, mint hétszeresét kell kifizetni a legolcsóbb számla két éves költségének. A nagy elérések miatt mindenképp érdemes több bank ajánlatát kikérni, vagy online kalkulátort használni a számlaválasztáshoz.

A 16 évesek számára ajánlott csomagoknál a K&H ajánlata bizonyult a legolcsóbbnak (2888 forint az első két évben), és itt is közel hétszeres a különbség a legolcsóbb és a legdrágább számlacsomag között. A CIB-nél viszont azért lehet ennyire magas a költség, mert nincs kifejezetten diákoknak szóló számlacsomag-ajánlata a banknak, viszont kérhetünk külön társkártyát, ami egyfajta elkülönített számlaként van a saját bankszámlánkhoz kötve, ezzel viszont nincs lehetőség átutalásra. Az eltérések itt is jelentősek lehetnek az egyes pénzintézetek szolgáltatásai között, így nem árt a saját (vagy gyermekünk) pénzügyi szokásai alapján kalkulációt végezni.

16 év alatt nem támogatott a bankolás?

A 16 év alatti gyerekeknél sokkal jobban oda kell figyelni a költségekre, náluk ugyanis sokkal könnyebben számolhatnak fel nagy összegeket a bankok.

Emiatt három választásunk van:

• 16 éves koráig nem tanítjuk a gyereket a számlahasználatra.

• Megtanítjuk a számlahasználatot és azt, hogy magas költsége van a készpénznek, mivel a teljes zsebpénzt erre a számlára utaljuk át.

• Megtanítjuk a számlahasználatot, de a szükséges készpénzt mi adjuk oda a gyereknek.

Ha megtanítjuk azt, hogy a készpénzhasználat drága, azzal tulajdonképpen nem teszünk rosszat, hiszen a tranzakciós illeték bevezetése előtt is sokba került állami szinten a készpénzhasználat, még akkor is, ha ez a banki díjakban nem nyilvánult meg. A tranzakciós illeték bevezetésével és megemelésével viszont már a készpénzfelvételi díjakban is megjelent a bankjegyhasználat drágasága.

A készpénz azonban nem feltétlenül drága az egyén számára, a 16 éven felülieknek biztosított havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétellel ugyanis 150 ezer forintig gyakorlatilag bármilyen díj megfizetése nélkül használhatunk bankókat és érméket. Ez viszont azt a képzetet keltheti a magyar emberekben, hogy készpénzben éri meg tartani a pénzünket, nem csoda, hogy egyre többen tartják a párnacihában a pénzüket. Ez azonban nemcsak az állam számára jelent többletköltséget, hanem a feketegazdaságot is erősíti.

A pénzügyi tudatosság nevelését nem árt korán elkezdeni, ha ugyanis nincsenek ilyen fajta ismereteink, akkor könnyen hatalmas bukóba keveredhetünk egy nem jól megválasztott hitellel vagy megtakarítással. A banki termékek megismerésénél viszont az első lépcsőfok a bankszámla (folyószámla), ez ugyanis az alapja a legtöbb pénzügyi terméknek. Emellett persze a legtöbb munkahelyen is számlára kapjuk a fizetésünket, a felsőoktatási intézmények is megkövetelik azt, és a nyugdíjasok többségéhez sem a postás hozza a nyugdíjat. Ezért szinte lehetetlen manapság számla nélkül élni.

Ugyan a 150 ezres keret visszaélésre is alapot teremtene, azonban egy alacsonyabb küszöbbel (pl. 20-30 ezer forint) már a gyermekek számlahasználatát is lehetne támogatni, amivel növelhetnék a számlanyitási kedvet 16 éves kor előtt is, ami a pénzügyi kultúra általános növekedését segíthetné, a közoktatási intézmények többségében ugyanis ezt jelenleg nem oktatják.