Olcsóbban vásárolhatunk a boltokban? Csökkenhet a bankok sarca

A kormány 2016-2020-as konvergencia programjában szerepelt először, hogy egy bankkártyás terminálok telepítését ösztönző lépésre készül a kormány. A cél a készpénzes forgalom további csökkentése és ezáltal a szürkegazdaság további fehérítése. Erre szükség is van, mivel Magyarországon nagyon magas a készpénzmennyiség a GDP arányában is, az elmúlt 20 évben megduplázódott. A bankkártyákkal pedig - a kedvező folyamatok ellenére - még mindig kétszer több pénzt veszünk fel plasztikkal, mint amennyit költünk vele.

A jövő évi költségvetésben eddig még nem szerepel a kártyás programra szánt összeg, így nem is volt biztos, hogy ez a terv a közeljövőben megvalósul. Most azonban úgy tűnik, a kormány mégis komolyan gondolja, ugyanis Varga Mihály beszélt erről a Heti Válasznak adott interjúban. Szavai szerint

A fenti kijelentésnek két fontos információtartalma is van:

• tényleg jön a termináltelepítő program,

• a bankok kereskedői jutalékát korlátozni fogják.
  

Mit jelent a termináltelepítési program a büdzsének?

Számításaink szerint egy országos termináltelepítési program költsége 6-8 milliárd forint körül alakulhat, így azonban 2020-ra nagyjából minden boltban lenne kártyaelfogadás. A költségvetést azonban egy közvetett hatás is terheli: ha nő a kártyás forgalom, akkor elméletileg a magasabb tranzakciós illetékkel terhelt készpénzfelvételi tranzakciók is visszaeshetnek, ami további adókiesést jelenthet a költségvetésnek. (Tranzakciós illetékből idén 201 milliárd forintot remél a kormány.) Ugyanakkor a gazdaság fehéredése ezt a hatást jelentősen ellensúlyozhatja.

Kereskedői jutalék

Eddig szó sem volt róla, most azonban Varga Mihály belengette, hogy a javaslatban a bankoknak járó kereskedői jutalék korlátozásáról is szó lesz. Az úgynevezett négyszereplős bankkártyás modellben (lásd lent) a kereskedő a bankkártya elfogadásért cserébe a kártyás forgalma után kereskedői jutalékot fizet az elfogadó bankjának.

Ennek a kereskedői jutaléknak egy fix eleme az interchange díj, amelyet az elfogadó bank a kártyát kibocsátó banknak fizet, ezt azonban a két nagy kártyatársaság évekig húzódó vitája során az uniós szabályokkal összhangban már korlátozta az NGM. 2014 január elsejétől a plasztikot kibocsátó bankok a betéti kártyáknál legfeljebb 0,2, a hitelkártyáknál 0,3 százalékos bankközi jutalékot szedhetnek az elfogadó bankoktól.

A kereskedői jutalék pedig nem más, mint a bankok kártya üzletágának legfontosabb bevételi forrása. Tavaly az MNB auditált adatai szerint a magyar bankrendszer 108,3 milliárd forintot tett zsebre a kártya üzletágban, vagyis ez az a bevétel, aminek most egy része valószínűleg veszélybe került.

Hivatalos adat nincs róla, ugyanakkor piaci pletykákból és kereskedőktől úgy tudjuk, hogy a kereskedői jutalék a kisebb forgalmú szereplőknél 2-4 százalék, a nagy forgalmú multiknál 1 százalék körül vagy az alatt alakul. Vagyis minél erősebb az alkupozíció, annál kedvezőbb feltételeket kapnak a kereskedők.

Nem tudni, milyen magas lesz a korlát, de az sejthető, hogy az eddig leginkább megsarcolt kisboltok lesznek a lépés fő haszonélvezői, akik eddig sokszor épp a kereskedői jutalék miatt nem fogadtak el kártyát.