Itt a bejelentés: megint felminősítették Magyarországot

Az újabb felminősítés nem volt meglepetés, hiszen az S&P múlt heti hasonló döntése után benne volt a pakliban egy újabb kedvező lépés. A két cég ráadásul majdnem egyidőben, 2017-ben adott pozitív kilátást a magyar besorolásra.

Az indoklásban azt emelte ki a Fitch, hogy Magyarország külső adóssága jelentősen csökkent az utóbbi időszakban, a nettó külső adósság az ő számítási módszertanuk szerint a GDP 34,4 százalékával csökkent 2013-17 között, így tavaly alig haladta meg a nemzeti össztermék 10 százalékát. Ez elsősorban a fizetési mérleg folyamatos többletének, a stabil tőkebeáramlásnak és az zuniós forrásoknak köszönhető. A cég szerint a fizetési mérlegünk többlete tavaly a GDP 1 százaléka környékére eshetett, de a következő két évben ezen a szinten stagnálhat nagyjából. Ezzel jobbak vagyunk a jelenleg BBB-re osztályozott országok átlagánál ebben a mutatóban.

Mindezek mellett pozitívumként értékelték, hogy az államadósság csökkenő pályája fennmaradt. A Fitch elemzői szerint a tavaly év végi 71 százalékról idén a GDP 68 százalékára csökkenhet az adósságrátánk, majd 2020 végére 66 százalék lehet. Ezt elsősorban a költségvetés elsődleges többlete támogatja. Ugyan az adósságrátánk még mindig meghaladja a hasonló besorolású országok átlagát, de a hitelminősítő pozitívumként értékelte a csökkenő deviza részarányt és a külföldiek egyre kisebb súlyát az adósságon belül.

A költségvetési hiány a Fitch szerint idén a GDP 2 százaléka, 2020-ban pedig 1,9 százaléka lehet, vagyis gyakorlatilag változatlan a tavalyi 2,1 százalék után. Ez egyrészt az uniós forrásoknak és a tartalékoknak köszönhető, így a lassuló gazdaság mellett sem száll majd el a hiány.

Negatívumként emelik ki, hogy az utóbbi időben nőttek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmak a tavaly decemberben elfogadott törvény miatt, mely a közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkezett. A hitelminősítő szakemberei szerint az unió 7-es cikk szerinti eljárása nem jelent majd bármilyen konkrét intézkedést Magyarország ellen, mivel Lengyelország és Románia is mellénk állhat a szavazáskor. 2021-től viszont az új költségvetési ciklusban csökkenhet a nekünk jutó támogatások összege, ami a növekedésre nézve is kockázatot jelent.

A nettó export hozzájárulása a növekedéshez 2019-20-ban is mérsékelt maradhat elsősorban az eurózóna romló növekedési kilátásainak köszönhetően. Részben emiatt a növekedésben lefelé mutató kockázatok vannak, Magyarország kicsi és nyitott gazdaság, erősen kitett az esetleges keresletcsökkenésnek Németország és az EU irányából.

A munkaerőpiac továbbra is feszes, a munkanélküliségi ráta további csökkenése már csak marginális lehet - vélik a hitelminősítő szakemberei. Ehhez hozzájárul a kedvezőtlen demográfiai helyzet és a bevándorló munkaerő elutasítása is.

Az MNB monetáris politikája kapcsán a cég elemzői arra számítanak, hogy az idei első félévben a jegybank elkezdi lassan leépíteni nem konvencionális eszközeit, majd a második félévben elkezdődhet a fokozatos kamatemelés is.

A közlemény végén szokás szerint kiemelték, mi vezethetne a minősítés további változtatásához. A felminősítés akkor jöhetne, ha:

• az adósságráta tovább csökkenne,
• a gazdaságpolitikai környezet iránt nőne a bizalom, illetve javulna az üzleti környezet, ami támogatná a növekedést

Ezzel szemben negatív lépést az okozna, ha

• bizonytalanná válna a gazdaságpolitika, ami veszélyeztetné a stabilitást,
• romlana a költségvetés helyzete, ami visszafordíthatná az adósságráta csökkenését,
• gyengülne az intézményi környezet.