Lángokban áll a világ legnagyobb gázközpontja: óriási a káosz, mi lesz így az energiaárakkal?

A katari állami energiavállalat, a QatarEnergy szerdán közölte, hogy az iráni rakétacsapások kiterjedt károkat okoztak a Dohától mintegy 80 kilométerre északra fekvő Ras Laffan ipari központban. A vállalat szerint a tűz megfékezésére azonnal riasztották a veszélyhelyzeti egységeket. Személyi sérülés nem történt, minden dolgozót sikerült elszámolni. Katar belügyminisztériuma megerősítette, hogy a tüzet időben sikerült megfékezni.

A Ras Laffan komplexum a világ legnagyobb LNG-exportáló és -termelő központja: évente mintegy 77 millió tonna cseppfolyósított földgázt állít elő, ami a globális kínálat nagyjából ötödét adja. A létesítményben több nemzetközi energiaipari vállalat is jelen van. A Laffan finomító elsősorban kondenzátumot dolgoz fel, amelyből többek között repülőgép-üzemanyagot és más kőolajtermékeket gyártanak.

Katar kiutasította az iráni katonai attasékat

A katari külügyminisztérium Irán biztonsági és katonai attaséit persona non gratának nyilvánította, és felszólította őket, hogy 24 órán belül hagyják el az országot. A tárca a támadást a nemzeti biztonságot érő "közvetlen fenyegetésnek" minősítette, és Iránt "felelőtlen magatartással" vádolta.

Az iráni állami média korábban arról számolt be, hogy Teherán evakuálási figyelmeztetést adott ki több szaúdi, emirátusi és katari olaj- és gázipari létesítményre – köztük a Ras Laffan finomítóra is –, jelezve, hogy azokat "a következő órákban" csapás érheti. A fenyegetés közvetlen előzménye az volt, hogy szerdán Teherán megtorlást ígért, miután saját, hatalmas South Pars gázmezőjét és a hozzá kapcsolódó létesítményeket támadás érte.

Az árak meredeken emelkedtek

Az olaj és az európai földgáz ára jelentősen megugrott a támadás hírére. A Brent jegyzése kilencnapos csúcsra emelkedett, az európai gáz ára pedig 6 százalékkal szökött fel az ICE Futures Europe adatai szerint. Az amerikai nyersolaj ára a kereskedés hivatalos zárása után is tovább emelkedett.

Saul Kavonic, az ausztrál MST Marquee kutatási vezetője szerint a Ras Laffan elleni támadások "tartós globális gázhiányt okozhatnak". Tom Marzec-Manser, a Wood Mackenzie európai gáz- és LNG-igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a kereskedők a termelés lassabb újraindulásának kockázatát kezdték beárazni. "Még a Hormuzi-szoros újranyitása után is lényegesen tovább tarthat, mire a szállítások normalizálódnak" – tette hozzá.

A régió más létesítményeit is evakuálják

A Bloomberg beszámolója szerint a konfliktus immár nemcsak a szállítási útvonalakat – mindenekelőtt a Hormuzi-szorost –, hanem a jövőbeni termelés kilátásait is veszélyezteti a sérült infrastruktúra miatt.

Források szerint a Szaúdi Aramco elővigyázatosságból megkezdte a Szamref és Jubail létesítmények kiürítését, miután Irán közzétette a potenciális célpontok listáját. Az Al Hosn gázlelőhelyet és a Mesaieed petrokémiai komplexumát szintén evakuálták. Az Adnoc már korábban leállította a Shah-mező működését, miután azt hétfő este dróntámadás érte.

Szaúd-Arábia közlése szerint elfogott és megsemmisített négy ballisztikus rakétát, amelyeket szerdán Rijád felé indítottak, valamint visszavert egy dróntámadási kísérletet az ország keleti részén található gázlétesítmény ellen.

Trump sem maradhat érintetlen

A szerdai eszkaláció azzal fenyeget, hogy tovább súlyosbítja a globális energiaellátás példátlan zavarát, ami belpolitikai következményekkel is járhat az Egyesült Államokban. A dízel ára már meghaladta az 5 dollárt gallononként, ami a 2022-es inflációs hullám óta nem látott szint – az akkori drágulás Joe Biden elnök támogatottságát ásta alá.

J. D. Vance alelnök szerdán bejelentette, hogy a Trump-kormányzat a következő 24–48 órában intézkedéseket jelent be a gázárak emelkedésének kezelése érdekében.

Hogyan hat a közel-keleti konfliktus a magyarok utazási döntéseire

A Pénzcentrum friss kutatásban vizsgálja, hogyan befolyásolja a közel-keleti konfliktus és az iráni–amerikai feszültség a magyar utazók idei terveit. A felmérés arra keresi a választ, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt változnak‑e az úti célok, kerülik‑e a térséget érintő járatokat, számítanak‑e drágulásra, illetve mennyire tartják fontosnak a biztonsági szempontokat. A kérdőív azt is feltérképezi, milyen alternatív úti célok felé fordulnak azok, akik elkerülnék a Közel‑Keletet vagy Törökországot.