Alig fizet kamatot a bankbetéted? Így akár 30 százalék is lehet a hozamod

A mai alacsony hozamkörnyezetben nincs könnyű dolga annak, aki befektetni szeretne. Rengetegen élnek még mindig a legegyszerűbb lehetőséggel, és lekötik a pénzüket a bankban. Ez természetesen kényelmes, és minden körülmények között jobb megoldás annál, mintha a megtakarításunkat készpénzben tartanánk, két szempontból azonban nem nevezhető jónak ez a jelenség. Az egyik a pénzügyi tudatosság hiánya: sokan nyúlnak bankbetéthez azért, mert feltételezhetően nem is tudnak egyéb, kamatozó megoldásról. A másik ok - és ez szorosan összefügg az elsővel - az alacsony kamatok. Egy bankbetét ma ugyanis messze infláció alatt fizet kamatot. Persze a készpénznél és a folyószámlánál még ez is jobb megoldás, de a jelenlegi viszonyok között a pénzünk még a legtöbb bankbetétben is veszít értékéből.

A fenti táblázatban a jelenlegi, MNB által mért átlagkamatokat látjuk. Értelmezhető mértéket egyik sem üt meg, az éven túli lejáratú bankbetét kamata 0,69 százalék, az éven belüli pedig 0,19. A látra szóló- és folyószámla betétek kamatai még ennél is alacsonyabbak: 0,02 százalékon állnak. Mondani sem kell, ez mennyire kevés. Ehhez képest még mindig meglehetősen magas a betétállomány:

A fenti adat persze csalóka, hiszen tartalmazza a folyószámlabetéteket is (6 680 milliárd). A látra szóló betétek aránya elképesztően magas, annak ellenére, hogy milyen alacsony kamatot fizetnek, míg a lekötött betétek összege 2 450 milliárd körül áll. Azaz összesen 9126 milliárd forint áll alig kamatozó lakossági betétekben.
De mibe lehetne még fektetni?

Egyre többen fedezik fel az állampapírt, ez pedig minden bizonnyal a fixen 4,95 százalékos éves átlaghozamot biztosító, ötéves MÁP+-nak köszönhető. A lakossági állomány a teljes állampapírokra nézve kiemelt mértékben nőtt:

Jelenleg 8 884 milliárd forint áll lakossági állampapírokban, ami sokkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Akkor 7 480 milliárd forint volt ez az összeg. A fix 5 százalékos hozam annyit jelent, hogy a jelenlegi, nagyjából 3 százalékos inflációs környezetben is 2 százalék körüli reálhozamra tehetünk szert - ne feledjük el, ugyanez a bankbetéteknél negatív volt.

Hasonlítsd össze a bankszámlák költségeit kalkulátorunkban!

De nem csak állampapír van a világon. A kockázatosabb eszközökkel sokkal nagyobbat lehet szakítani, és ehhez nem is kell feltétlenül egész nap a tőzsdét figyelnünk. Ha vásárolunk befektetési jegyeket, akkor az alapkezelő elvégzi helyettünk a munkát, és kiemelt hozamokat biztosíthat:

A fenti számokat azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, mert ezek a legjobban teljesítő alapokat gyűjtötték egy csokorba. Ha a legnagyobb összeget tömörítő alapok is átlagban nagyobb nettó hozamokat biztosítanak, mint az állampapírok - de azt hozzátesszük, hogy ezek az állampapíroknál kockázatosabb és kevésbé likvid papírok.

Mindenesetre a befektetési alapokban kezelt vagyon nem mutat növekedést, bár az is igaz, hogy az állampapírok iránti megnőtt kereslet miatt akár be is zuhanhatott volna - ez sem történt meg azonban. Éves szinten stagnálást láthatunk: