Óvatosan ezekkel a "befektetésekkel": sorra húzzák le velük a magyarokat

A vírusveszély idején megnövekedett internethasználat és az alacsony betéti kamatok a kétes befektetések felé terelhetik a pénzügyekben kevéssé járatos kisbefektetőket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyedül 2020. I. negyedévében 4 új piacfelügyeleti eljárást indított jogosulatlan pénzügyi, befektetési szolgáltatókkal szemben. A jegybank emellett az ezen időszakban lezárt korábbi ugyanilyen esetek miatt 4 határozatában összesen 973,5 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az engedély nélküli tevékenységek miatt. Az MNB továbbá az első negyedévben 5 természetes személy részére összesen 10 millió forint eljárási bírságot szabott ki különböző, jogosulatlan tevékenységet vizsgáló piacfelügyeleti eljárásaiban.

A jegybank a pénzügyi stabilitás, a befektetők és a piaci szereplők biztonsága érdekében szűri ki a jogosulatlan szolgáltatókat a piacokról. E tevékenység ugyanis - és a sokszor hozzá kötődő csalás, sikkasztás is - bűncselekmény. Az MNB ezért ezekben az ügyekben büntető feljelentést is tesz, s együttműködik a nyomozó hatóságokkal.

Befektetési szolgáltatás itthon csak jegybanki engedéllyel vagy regisztrációt követően nyújtható. Befektetés előtt a jegybank honlapján ellenőrizhető, hogy nem jogosulatlan szolgáltatóról van-e szó, s a legális piaci szereplők adatbázisa is ugyanitt elérhető. Az MNB ügyfélszolgálatán és a megyeszékhelyeken elérhető vidéki Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodáknál is előzetesen azonosítani lehet (telefonon, e-mailben stb.) e szolgáltatókat. Ha pedig valaki gyanús befektetési termékek, szolgáltatók feltűnését észleli, azt a jegybank e célra kialakított külön internetes felületén is bejelentheti.

Az interneten megjelenő, egzotikus országokban bejegyzett jogosulatlan szolgáltatók által ajánlott extrém magas hozamok rövid távon, kockázat nélkül (pl. tőke- és hozamgaranciával) a mai piaci környezetben nem reálisak. Sokan közülük készpénzben, az adófizetési, pénzmosási, biztonsági, adatvédelmi előírásokat mellőzve veszik át a befektetésre szánt összegeket a befektetőktől, olykor agresszíven, zaklató módon is fellépve. Ha esetleg be is fektetnék ügyfeleik pénzét, nincsenek meg ehhez az előírt tárgyi, személyi és anyagi feltételeik.

A jogosulatlan szereplők egy része "marketingguruként", vállalkozásfejlesztési vagy tőzsdei kereskedési tanácsadóként - azaz az illegális befektetési szolgáltatásukat oktatásnak álcázva - kínálja termékeit, szolgáltatásait. Bár nem feltétlenül jogosulatlan szereplő áll ezen ajánlatok mögött, akkor is érdemes fokozott körültekintéssel eljárni, ha - különösen a közösségi médiában terjedő - reklámokban egy szolgáltató a gyors meggazdagodás, a munka nélkül bárkinek kockázatmentesen elérhető passzív jövedelem receptjét kínálja, vagy a kockázat nélküli tőzsdei kereskedés, a Wall Street, vagy úgy általában a "tőzsde titkának" felfedését ígéri.

Az érintett cégek egy része ráadásul pilótajátékként gyűjt forrást a kisbefektetőktől. Ezek nem végeznek tényleges pénzügyi, gazdasági tevékenységet: az ígért magas hozamot addig fizetik (fenntartva a befektetői elégedettséget), amíg új ügyfeleket tudnak bevonni, s azok befizetéseiből régebbi befektetőik hozamát fedezni. Új csatlakozó ügyfelek híján tevékenységük rövid időn belül összeomlik.

További súlyos kockázat az ügyfeleknek, hogy e szolgáltatók értelemszerűen nem tagjai a - fizetésképtelenség, felszámolás esetén az ügyfeleket kárpótoló - hazai vagy külföldi betétbiztosítási vagy befektetővédelmi garanciarendszereknek. Az MNB nyilvántartásaiban nem szereplő, s idegen ország jogrendje alá tartozó társaságok ügyfelei így kizárólag idegen nyelven, sokszor bizonytalan kimenetelű bírósági eljárásokban érvényesíthetik kárigényüket.