A világ országai szavaztak: Trump vagy Biden, vajon ki nyeri az amerikai elnökválasztást?

A felmérésben 24 országból kérdeztek meg embereket, az összesített eredmények szerint 48 százalék szavazna Joe Bidenre, míg csupán 17% Donald Trumpra. A szeptember végétől október elejéig tartó kutatásban 18 és félezer ember vett részt, világátlagban az emberek 39%-a jósol győzelmet az egykori demokrata alelnöknek és 27% szerint nyerhet a jelenleg is regnáló vezető. A válaszadók több, mint egyharmada fél az álhírek okozta fenyegetéstől a döntés kapcsán, és nagyjából ugyanennyien a saját országuk legközelebbi voksolására nézve is fenyegetésként kezelik a dezinformációt.

Bidenista magyarok trumpista várakozással

A magyarok 33%-a Bident és 23%-a Trumpot támogatná a felmérés szerint (a kisebb pártok jelöltjeire nem kérdeztek rá). Ezzel egyébként még mindig a republikánus vezető szimpatizánsaihoz állunk közelebb. Ugyanis míg a legnagyobb többségben a demokrata jelöltet támogató Svédországban a megkérdezettek 73%-a Bidenre szavazna, addig a leginkább Trumphoz húzó Oroszországban is csupán 27% voksolna rá, ha tehetné.

Forrás: Ipsos

Bár az önmagában izgalmas tény, hogy az USA választásainak befolyásolásával egyre inkább úgy tűnik, nem alaptalanul vádolt oroszoknál a legtámogatottabb Trump, még érdekesebb, ha megnézzük: hol kinek a győzelmére számítanak. Míg világszerte 39% jósolja Biden sikerét 27% Trumpét, 28% nem tudja és 6% nem válaszolt, a mi adataink eltérnek a globális átlagtól.

Itt is érdekes lehet megemlíteni a belpolitikai vonatkozásokat: nem csak a Trump-érával látványosan jó kapcsolatot ápolni igyekvő Orbán-kormány kapcsán, de máshol is. A mexikóiak bevándorlási és munkavállalási korlátozásával régóta kampányoló Trump győzelmét az Egyesült Államok déli szomszédjában mindössze 16% vélelmezi, míg 51% fogad Bidenre. A táblázat túlfelén ismét Oroszország áll, amelynek polgárai 36%-ban vélik, hogy Trump lesz a befutó és 25%-ban, hogy Biden.

Forrás: Ipsos

Nem aggódunk a választásunkért

A kutatás során arra is rákérdeztek, milyen tényezők fenyegetik leginkább a választások lebonyolítását. A legtöbben a terjedő hamis híreket nevezték meg, míg az amerikaiak 45%-a aggódik emiatt, addig a többi országból 35% szerint jelentős probléma ez. Az Egyesült Államok szavazásán résztvevők 36%-a fél az érvényes, de rosszul vagy be nem számított szavazatoktól, míg mi, a folyamatot kívülről figyelők 19%-ban neveztük meg ezt problémaként. A választási csalásnál ez az arány 35 és 22 százalék, míg 34, illetve 20% tart attól, hogy megakadályozzák, hogy egyesek az urnákhoz járuljanak.

A válaszolók többsége a nevezett problémákat saját hazájában is komoly kihívásként kezeli a legközelebbi választásokkor. Az álhírek terjedése globálisan 35% szerint fenyegeti az USA-t és 28% szerint a saját országukat is. A voksolások akadályozása 20 és 15 százalék szerint, míg egy külföldi hatalom beavatkozása a folyamatba 16 és 12 százalék szerint ad okot az aggodalomra.

Nem úgy, mint a szavazatvásárlástól, amelynél 22-23 százalék az arány, a választási csalástól, amely itt is és ott is 22%, a be nem számított érvényes voksoktól, amelynél 19 és 18, illetve a szervezési problémáktól, amelynél 16 és 17.

A számunkra legérdekesebbet azonban a végére hagyták a kutatás szerzői: jelentősek az eltérések abban, ki mennyire aggódik, hogy a problémák megjelennek nála odahaza is. A hollandok, a németek, az ausztrálok és a japánok tartanak ettől legjobban és Mexikó, Dél-Afrika és Brazília után mi a legkevésbé. A magyarországi válaszadók mindössze négy százaléka mondta, hogy a fent felsorolt tényezők jelentősen befolyásolhatják a következő választásunk kimenetelét.