Magyar nyugdíjasokat fosztogatnak az interneten: csak így előzhető meg a gigakár

A 65 év felettiek nagy része az érintőképernyő és a viszonylag kicsi ikonok, billentyűk miatt sokaknak kezdetben nehezebben kezelhető okostelefonokhoz is nagyon gyorsan tudott adaptálódni. Az internetező 65 évesek és idősebbek túlnyomó részének (84%) van saját okostelefonja, amelyet használ is, és közöttük is a nagy többség (81%) internetezik is rajta.

Az idősek többsége pedig nem csupán jól adaptálódott az okostelefonhoz, hanem nagyon hozzájuk is nőtt a készülék, fontos nekik és ragaszkodnak hozzá. A 65 éven felüli okostelefonos internetezők többsége (57%) azt mondja, hogy ő már rosszul is szokta érezni magát, ha nincs nála a készüléke - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült 2020-as internetes felmérésből.

Miközben a pandémia következtében a hatvan év fölöttiek körében is elterjedtebbek és gyakoribbak a digitális megoldások és eszközök, ez a korosztály nincs felkészülve azokra a kockázatokra, amelyeket a nem megfelelően körültekintő és tudatos nethasznált hordozhat. Márpedig őket az átlagosnál is jobban veszélyeztetik az olyan visszaélések, mint az adathalászat, az áloldalakról történő vásárlás vagy a hamis nyereményjátékok.

Az idősek a legtöbb támogatásra gyerekeiktől és unokáiktól számíthatnak, hiszen digitális kérdésekben leginkább az ő tanácsaikat követik. Ezért is fontos, hogy a fiatalabbak kellő jártasságot szerezzenek a netbiztonsági kérdésekben és jótanácsaikkal segítsék idősebb rokonaikat. Szerencsére néhány egyszerű óvintézkedéssel könnyen elejét lehet venni annak, hogy az idős hozzátartozók áldozatul essenek az efféle próbálkozásoknak.

Az NMHH 5 pontja az idősek online biztonsága érdekében:

Vírusvédelem: gondoskodjunk róla, hogy a nagyszüleink telefonján, tabletjén és számítógépén legyen aktív vírusvédelem, és folyamatosan frissüljön az eszközök operációs rendszere. Ugyanígy rendszeresen aktualizáljuk az általuk használt programokat és alkalmazásokat is, vagy figyelmeztessük őket erre.

Adatvédelem: segítsük őket személyes adataik védelmében attól kezdve, hogy kellő erősségű jelszavakat használjanak, azon keresztül, hogy ezeket hogyan tárolják megfelelően, egészen addig, hogy ne osszák meg őket senkivel, még hivatalosnak tűnő kérések esetén sem.

Kötelező elővigyázatosság: tanítsuk meg őket körültekintően bánni az elektronikus levélben érkező linkekkel, gyanús weboldalakkal és csalárd szándékú posztokkal. Sajátíttassuk el velük a "ha gyanús, kerülendő" elvet, valamint mutassuk meg nekik, hogy hogyan tudnak leiratkozni ezekről.

Netes önvédelem: Adjunk iránymutatást, hogyan őrizhetik meg digitális személyazonosságukat, hogy véletlenül se hozzanak nyilvánosságra olyan információkat magukról, amelyek későbbi visszaélések kiindulópontjai lehetnek.

Digitális komfortzóna: Segítsük őket olyan digitális környezet kialakításában okostelefonjukon vagy laptopjukon, amelyben könnyen és biztonságosan intézhetik banki vagy hivatalos ügyeiket és az online vásárlásokat.

- hangsúlyozza Tafferner Éva, az NMHH kommunikációs igazgatója. Ezért egy-egy olyan egyszerűnek tűnő kérdés is még körültekintőbb figyelmet igényel a gyerekek és unokák részéről, amilyen a megfelelő mobilvírus elleni védelem.

"A tudástranszfer általában az idősebbektől a fiatalabbak felé irányul, ám a digitális világ kivételt képez: ezen a területen a legfiatalabbak jóval otthonosabban mozognak, mint a társadalom korosabb tagjai" - szögezi le a szakember. Szerinte a generációk közti tudásmegosztás sokat lendíthet azon, hogy a világháló a jelenleginél is biztonságosabb terep legyen minden korosztály számára.