Így vennék rá a magyarokat, hogy többet adakozzanak: ezen múlhat a nehéz helyzetűek sorsa

A régió és benne Magyarország hatalmas filantrópiai potenciállal rendelkezik a Social Impact Alliance for Central and Eastern Europe független agytröszt kutatása szerint, amelyet 2020-ban a lakosság körében reprezentatív módon, 2022-ben pedig a szakértők körében végeztek el. Friss jelentésük szerint a vállalatok és magánszemélyek számára leginkább a bonyolult jogi szabályozás és az adózási ösztönzők hiánya jelent akadályt a támogatási területen, a szervezet ezekkel kapcsolatban tett szakmai ajánlásokat a társadalmi felelősségvállalás hazai megerősítése érdekében.

A gazdasági válság alatt még fontosabb az adományozás ösztönzése, hogy megerősödhessenek a szociális területen szakértő szerepet betöltő civil szervezetek, és ne nőjön a leszakadók száma, ne mélyüljenek a társadalmi szakadékok. Ennek szellemében lenne érdemes változtatni néhányadózási szabályon, illetve egyszerűbbé tenni az adományozási lehetőségeket, valamint széles körben megfelelő tájékoztatást nyújtani. A most zajló jogalkotási időszak nagyszerű lehetőséget kínál minderre. Akár már a jövő évtől nagyságrendekkel nőhetne a lakossági és vállalati jótékonyság mértéke.

A „Filantrópia Közép- és Kelet-Európában 2020" (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) című kutatás szerint a magyarok 66 százaléka azt várja, hogy a hazai vállalatok komolyabban elköteleződjenek a szociális területen. 46 százalékuk szívesebben vásárol társadalmi elkötelezettségű márkák termékeit és szolgáltatásait, 38 százalékuk hajlandó többet is fizetni ezekért. Fontos megjegyezni, hogy ezen igények kielégítésével a vállalatok jelentős mértékben növelhetik a társadalmi ügyekre és szervezetekre szánt adományokat.

„A vállalatoknak nagyon fontos szerepük van a társadalmi kihívások kezelésében. Arra bátorítjuk őket, hogy tartsák magukat vállalati értékeikhez és társadalmi elkötelezettségükhöz, különösen a válságok idején - mondja Pistyur Veronika, a Bridge Budapest, a Social Impact Alliance for Central & Eastern Europe hazai stratégiai partnerének vezetője. - Szerencsére egyre több értékalapú vállalkozást látunk Magyarországon, amelyek kitartanak ezekben a nehéz időkben. Nagyon fontos, hogy a társadalmi szerepvállalás a reaktív és szétszórt helyett stratégiai és rendszerszintűvé váljon".

„A vállalkozások és a magánszemélyek egyre inkább hajlandóak erőforrásaikat - pénzt, időt és készségeket - bevonni a legsürgetőbb társadalmi és környezeti kihívások kezelésébe. Ennek megkönnyítése mindannyiunk érdeke - erősíti meg Anna Korzeniewska, a Social Impact Alliance for Central & Eastern Europe alapítója - Reméljük, hogy a magyarországi társadalmi hatás ökoszisztémát alakító szervezetekkel együttműködve elkészített ajánlások segítenek a prioritások meghatározásában és a megfelelő intézkedések meghozatalában".

Az üzleti hálózatok, befektetők, civil szervezetek ernyőszervezetei, a tudományos élet és a társadalmi felelősségvállalást támogató szervezetek képviselőivel készített interjúk alapján a legfontosabb érdekeltek véleményét 12 megállapításban és változtatási ajánlásban gyűjtötték össze. A kutatás eredményei szerint a szociális ágazat nagymértékben függ a csökkenő állami finanszírozástól, a magán- és vállalati adományozók és alapítványok hozzájárulása pedig nem elegendő a hiányok kompenzálására és a kiegyensúlyozott működés biztosítására. Ráadásul a szereplők közötti együttműködés nem összehangolt, a különböző ágazatok egymástól függetlenül követik céljaikat. Hiányzik a szinergia, amely elősegíthetné a különböző területeken tett erőfeszítések hatásának növelését.

A kutatás által azonosított legfontosabb szabályozási akadályt az jelenti, hogy az adományozott áruk és szolgáltatások nem ÁFA-mentesek, valamint, hogy a szociálisan elkötelezett vállalatokra nem vonatkoznak kedvezményes feltételek a közbeszerzési pályázatokon.

„Szem előtt tartva a vállalatok társadalmi szerepvállalásának fontosságát, javasoljuk, hogy nagyobb mértékben ösztönözzék és oktassák őket ezen a területen. A társadalmi ügyeket támogató jogi és adózási lehetőségeknek egyértelműbbnek és átláthatóbbnak kellene lenniük. Szükség van emellett a már meglévő ösztönzők népszerűsítésére és új kedvezmények bevezetésére a társadalmi tevékenységet folytató vállalatok számára, például a közbeszerzési pályázatokon alkalmazandó egyszerűsített feltételek révén" - mondja Fenyvesi László, a Dentons Réczicza Ügyvédi Iroda munkatársa.

A kutatás által azonosított három kulcsfontosságú szabályozási akadály az 1+1%-os visszatérítési rendszer technikai sajátosságai, az egyéni adományozókra vonatkozó adókedvezmények hiánya, valamint az, hogy a szociálisan elkötelezett vállalatok számára nincsenek kedvezményes feltételek a közbeszerzési pályázatokon. Pozitívumként a kutatás kiemeli, hogy a vállalkozók új generációjának tagjai (különösen a startupok) már most is nagy jelentőséget tulajdonítanak a CSR tevékenységnek és hogy ez az ágazat a jövőben várhatóan egyre professzionálisabbá válik.

„A fenntartható filantrópia fejlesztéséhez megbízható adatokra és tudásmegosztásra van szükség - mondja Liza Belozerova, a kutatást támogató Google.org európai, közel-keleti és afrikai vezetője - Közép- és Kelet-Európának valódi lehetősége van arra, hogy folytassa a filantrópia és a fenntartható társadalmi támogatás kultúrájának kiépítését. Ezért fontos, hogy a társadalom valamennyi szereplőjét stratégiai és hosszú távú módon bevonjuk".