Újra hasítanak a lakás-takarékpénztárok: rengeteg magyar egyértelműen csak ebbe tenné a pénzét

A cégcsoport eredményeiből úgy látszik, hogy az állami támogatás nélkül is népszerű a lakástakarékpénztári megtakarítási forma. Az Erste Lakástakarék 2023 májusában indította újra a lakástakarék termékek értékesítését. Az azóta eltelt egy évben az ügyfelek szerződéses összegben közel annyi új szerződést kötöttek, mint 2017-ben, vagyis az állami támogatás megszüntetése előtti utolsó teljes évben. A pénzintézet az új konstrukcióban a megtakarítások után fizetett kamaton felül akár 30 százalékos kamatprémiummal egészíti ki a befizetéseket.

A takarékpénztár tavaly május óta 20 ezer új szerződést kötött összesen közel 200 milliárd forint szerződéses összeggel. Az értékesítés újraindulása óta újra emelkedik az ügyfélszám, a szerződéses összeg közel 100 milliárd forinttal nőtt egy év alatt.

Mennyit tesznek félre lakáscélra a magyarok?

2024-re a havi átlagos lakástakarék-megtakarítás már elérte a 40 ezer forintot, míg ugyanez 2019-ben még csak 17 ezer forint volt. Az átlagos szerződési összeg pedig ennél is nagyobb arányban, 10,2 millió forintra emelkedett 3,9 millióról. Ez annak köszönhető, hogy a megtakarítások hossza is nőtt: 2024-re a szerződések 75 százalékát kötötték le négy évnél hosszabb időre, míg 2019 előtt ezek aránya 65 százalék volt. Nem csak a szerződések, az ügyfelek jellemzői is változtak. Nőtt a fiatalabb, 21-35 év közötti korosztály aránya (24-re 15 százalékról), a megtakarítók között több lett a nő (54-re 50 százalékról), és emelkedett az Észak-Magyarországon, illetve az alföldi térségben lakók aránya (37-re 32 százalékról), míg a budapesti szerződőké csökkent (33-ra 39 százalékról).