Milliókat kaszálnak élelmes magyarok az üvegvisszaváltáson: elég napi párat visszavinni

Tegnapi cikkünkben bemutattuk, egy az üvegvisszaváltási rendszer nehézségeivel megküzdeni nem akaró kollégánk éves szinten közel 64 ezer forintot bukik azzal, hogy lemond az elfogyasztott üdítők 50 forintos betétdíjáról. Első pillantásra talán már ez az összeg is mellbevágó lehet, hiszen az igen jelentős ahhoz képest, hogy azt csupán a műanyagszemét egyszerű kidobásáért kell megfizetnie. Ugyanakkor még ennél is sokkal rosszabb képet kapunk akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a zsebünkből a környezettudatosság jelszava alatt kihúzott tízezreket bizony be is fektethetnénk, amely összeg az évek alatt már egy szemmel látható megtakarítássá duzzadhatna. De mégis mekkorává?

Sok kicsi sokra megy

Tételezzük fel, kollégánk mégis úgy dönt, hogy ezentúl visszaváltja az üres palackokat, és az így egy év alatt megtakarított 64 ezer forintot évi 7%-os kamat mellett befekteti. Egy év elteltével ezt a pénzt – illetve a 7% hozamot további egy évre újra befekteti ugyancsak 7%-os éves kamat mellett. De ezúttal már nem csak ezt a pénzt fekteti be, hanem az üvegvisszaváltásból az év folyamán ismét felhalmozódott összeget is. Ebben az esetben viszont már egy kicsit magasabb, 65 920 forintos összeggel számolunk, feltételezve, hogy a palackok visszaváltásával megtakarítható összeg követi az általunk feltételezett évi 3%-os inflációt.

Összefoglalva tehát, induláskor befekteti a 64 ezer forintot, a második év elején pedig az eredeti 64 ezer forintot, annak a 3%-os inflációval növelt értékét (65 920 forint), illetve az első év után kapott 7%-os hozamot (4 480 forint). Ez összesen 134 400 forint, amely után a második év végén további 9 408 forint kamatot fog kapni. A fenti összeget a hozammal együtt újra befekteti, illetve ismét mellé teszi az év folyamán összegyűlt betétdíjakat (melyek értéke feltételezésünk szerint továbbra is követi a 3%-os, ugyancsak feltételezett inflációt).

A fentieknek megfelelően cselekszik újra és újra, egészen a 10. év végéig – tehát mindig újra befekteti a korábbi tőkét, az újonnan felhalmozott tőkét, illetve az év során felhalmozott hozamot is.

Mindez a 10. év végére már 1 152 991 forintos megtakarítást eredményezne.

Persze lehet azt mondani, hogy ez a bő 1,1 millió forint nem egy egetrengetően nagy összeg, de ha ahhoz mérjük, hogy mindez csak az üres üvegek árából lett félretéve, akkor mindenképpen figyelemre méltó.

Húsz év alatt már 3,6 millióról beszélünk

Bár a húszéves időtáv talán túlságosan soknak tűnik ahhoz képest, hogy csupán a betétdíjakból összekuporgatott tízezrekről beszélünk, azért egy gondolatkísérlet erejéig érdemes megnézni, hogy mekkora összeget takaríthatnánk meg a betétdíjak szorgos gyűjtögetésével és folyamatos befektetésével. A képlet ugyanaz, mint a fentiekben – az egy-egy év során a visszaváltásból összegyűlt összeget 7%-os éves kamat mellett befektetjük, illetve az évek végén megkapott kamatot is visszaforgatjuk az újabb befektetésekbe. A betétdíjak esetében továbbra is feltételezzük, hogy annak mértéke követi az évi 3%-os inflációt – tehát az első évi 64 ezer forint a második évben 65 920 forint, a harmadikban 67 898 forint, míg a 20. év elején már 112 224 forint.

Nos, ebben az esetben a 20. év végén már 3 648 428 forint gyűlne össze a betétdíjakból. Elmondhatjuk tehát, hogy nagyon nem éri meg nem visszaváltani az üvegeket, mégha oly macerás is az egész folyamat.

Kutatás az előrehozott szezonális akciókról

Évek óta megfogyelhető trend, hogy egyre korábbra hozzák a kereskedelmi láncok a szezonális ajánlataikat. Így egyre gyakoribb, hogy már szeptember végén megjelennek a boltok polcain a karácsonyi desszertek, a puszedlik, a fahéjas kekszek, egy-egy divatos karácsonyi manó, sőt akár a püspökkenyér is. A bátrabb kerekedők pedig már augusztus végén ledobják a karácsonyi bombát. Te mit gondolsz erről a kereskedelmi gyakorlatról? A Pézcentrum és a Debreceni Egyetem friss kutatásában arra keressük a választ, mit gondolnak a vásárlók arról, hogy enyire siet a kereskedők órája. Kérjük, töltsd ki az alábbi kérdőívet!

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi