Azért ez kemény: lenne mit tanulniuk a fiatal magyaroknak az idősebbektől, sok pénz múlik rajta

Jelen állás szerint a második világháborút követő gazdasági fellendülésben, tehát 1946 és 1964 között született baby boomereké a valaha élt leggazdagabb generáció a fejlett gazdaságokban. A közel 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét bemutató Allianz Global Wealth Report idei kiadása ugyanis megállapítja, hogy – természetesen azonos megtakarítási szokásokat feltételezve és extrapolálva a piaci trendeket – sem az X (1965–1980), sem az Y (1981–1996), sem pedig a Z generáció (1995-2009) nem tud lépést tartani a boomerek által elért, évi 6,1 százalékos, átlagos nominális hozammal.

A Z generáció még javíthat az eredményen- A generációk közötti, a pénzügyi eszközökben megmutatkozó óriási különbségekért a sokszor szélsőséges piaci fejlemények a felelősek. Az Y generáció például alighogy elkezdhette megtakarításai felhalmozását, egyik válság követte a másikat, ami jól érzékelhető a mindössze 3,1 százalékos éves átlagos nominális hozamon is.

Az Allianz elemzői ugyanakkor úgy vélik, a Z generáció tagjainak van rá esélyük, hogy hosszabb távon megelőzzék a boomereket. Ehhez azonban egyfelől szerencse kell, nevezetesen az, hogy a nagy és drasztikus válságok megkíméljék őket és befektetéseiket. „Másfelől pedig – és ezt már Bencsik Tamás, az Allianz Hungária személybiztosítási igazgatója mondja – arra van szükség, hogy a mostani változékony környezethez alkalmazkodjunk a megtakarítási szokásainkkal, és ezen a téren kifejezetten jó alappal indulnak a legfiatalabb munkavállalók.” A szakember ezt arra is alapozza, hogy a legfrissebb európai fogyasztói fizetőképességi körképből kiderül, a Z generáció tagjainak körében a jövedelem 24 százalékára rúg az átlagos megtakarítás, ami lényegesen magasabb a 13 százalékos európai átlagnál.

Gyakran másodállásból élünk nagylábon

És ha már európai átlag: ugyanez a kutatás azt is rögzíti, hogy Magyarországot az átlag feletti magabiztosság jellemzi a rezsi fedezetét illetően. Legalábbis honfitársaink 75 százaléka állította azt, hogy biztos vagy nagyon biztos benne, hogy ki tudja fizetni a havi számláit, ami megközelíti a németek eredményét (76%), és jobb, mint a svájciak mutatója (74%).

Üröm az örömben, hogy ehhez tízből hat honfitársunk (57%) arra kényszerül, hogy másodállást vállaljon. Ezzel pedig alig maradunk el az anyagi körülményeiken szintén ilyen módon javító, Európa-bajnok írektől (58%). Mindkét érték messze a 45 százalékos európai átlag fölött van.

Legyen a megtakarítás része a pénzügyi kultúránknak: amit megtakarítunk, azt fektessük is be!

Az európai fizetőképességi körkép október 31-ére, a takarékossági világnapra fontos megállapítást is tartogat, melyet Bencsik Tamás így összegez: „Intő jelnek látom, hogy körülbelül három megkérdezett magyarból mindössze egy (38%) bízott abban, hogy képes anyagi értelemben véve stresszmentesen élni 2024-ben. Ezzel hátulról a harmadikok vagyunk az európai rangsorban, csak a portugálokat és a görögöket előzzük meg, és jócskán elmaradunk a 46 százalékos kontinentális átlagtól.”

De mi lehet a jól bevált módszer az anyagilag stresszmentes élethez? Bencsik Tamás, az Allianz Hungária szakembere az alábbiakat emeli ki:

• Kövessük nyomon a kiadásainkat, a legkisebb, párszáz forintos tételeket is.
• Érdemes lehet az egyik legalapvetőbbnek számító, 50/30/20-as pénzügyi alapelvet követni. Ez alapján tehát az összes nettó bevételünket három kiadási kategóriára osszuk fel: 50 százalékot az alapvető szükségletekre, 30 százalékot a nem alapvető szükségletekre és 20 százalékot a megtakarításokra allokáljunk. Az arányokat lehet módosítani az élethelyzetnek megfelelően, de ez jó kiindulás lehet sokak számára.

Célszerű rögtön a hónap elején félretennünk a jövedelmünk 20 százalékát, és a hónap további részében csak a maradékból költenünk, mivel így tudunk érdemi stabilitást teremteni a személyes életünkben.
Tűzzünk ki konkrét és reális megtakarítási célt. Ez lehet rövidtávú (például vésztartalék létrehozása: 3-6 havi keresetünket tesszük ebben félre váratlan kiadások fedezésére), vagy hosszú távú (pl. nyugdíjtervezés).
A havonta megtakarított összeget, legyen az bármekkora, fektessük be – ez jelenti hosszabb távon a látványos anyagi előrelépést Ehhez válasszuk ki a megfelelő pénzügyi eszközöket. Ma már számos segítség, kalkulátor érhető el, de képezzük is magunkat, olvassunk sokat a témában.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nincs többet hó vége: ezzel a csodaszabállyal, átlagfizuból is 88 ezret lehet félretenni havonta

Ezzel az egyszerű, könnyen követhető szabály segítségével akár néhány év alatt is több millió forintot takaríthatunk meg.

Vegyük figyelembe az elérhető lehetőségeket, díjakat, feltételeket, hogy milyen hamar lesz szükségünk a pénzre, és hogy mennyire vagyunk kockázatvállalóak. Bátran keressünk megbízható pénzügyi partnert a céljainkhoz. Az államilag is támogatott nyugdíjmegtakarítás például minden generáció számára az egyik legkézenfekvőbb megoldás. Ha tegyük fel, 45 évesen kezdjük a nyugdíjmegtakarítást, és havonta 20 000 forintot teszünk félre, 65 évesen akár közel 12 millió forintunk lehet.

Kövessük figyelemmel a megtakarításainkat.

„Az október 31-i takarékossági világnap pedig egy nagyon jó alkalom arra, hogy reális célokat tűzzünk ki, elkezdjünk rendszeresen megtakarítani, hogy ez is része lehessen a pénzügyi kultúránknak. Ne feledjük, nem az számít, mekkora a bevételünk, hanem az, hogy mihez kezdünk vele. A pénzügyi fegyelem pedig segít abban, hogy megbirkózzunk az élet számos váratlan eseményével” – fogalmaz Bencsik Tamás, az Allianz Hungária személybiztosítási igazgatója.