Nyugdíjasok tízezrei lehetnek jogosultak egyszeri segélyre karácsony előtt: így kell igényelni

A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján található tájékoztatás szerint méltányosság alapján kérhető bizonyos nyugellátásban, ellátásban részesülők számára egy évben egyszer az egyszeri segély azok számára, akinek alacsony a jövedelme. Emellett kérhető még a nyugellátás méltányosságból történő megállapítása, a nyugellátások méltányosságból történő emelése, valamint az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítása is. Ebben a cikkben most az egyszeri segély igénylésével foglalkozunk részletesen.

Akár év végén is kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy váratlanul veszélybe kerül a létfenntartása. A kisnyugdíjasok számára lehetőség van ebben az esetben egyszeri segélyt igényelni.

Mi az egyszeri segély és ki részesülhet benne?

A MÁK tájékoztatója szerint egyszeri segély az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülő személy részére engedélyezhető, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

• a 100.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
• vagy a 120.000 forintot, ha nem a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él.

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is - írják. A Pénzcentrum számításai szerint a KSH utolsó, év eleji adatai alapján 181 ezer kisnyugdíjas él az országban, akiknek nem haladja meg az öregségi nyugdíjuk a 120 ezer forintot. Közülük természetesen lehetnek sokan, akik közeli hozzátartozójukkal élnek, de 100 ezer forintot nem meghaladó nyugdíjasból is van 93 ezer 2024. januári adatok szerint. Vannak viszont kizáró esetek is.

Ki nem részesülhet egyszeri segélyben?

Nem engedélyezhető egyszeri segély annak a személynek, aki nem nyugdíjban, hanem más ellátásban részesül - írja a MÁK. Például nem nyújtható a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére egyszeri segély a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, rokkantsági járadékban, időskorúak járadékában részesülők számára. Továbbá nem nyújtható segély annak a nyugdíjasnak sem, aki

• előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy
• tartós bentlakásos szociális intézményben él (ideértve az ápolást, gondozást nyújtó intézményt, a rehabilitációs intézményt, a lakóotthont), vagy
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

Hol és hogyan nyújtható be a kérelem?

A kérelem a „Kérelem-adatlap egyszeri segély igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon nyújtható be. A beadványban meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, és csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesítését (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.).

A nyomtatványt hiánytalanul kitöltve és aláírással ellátva, hozzátartozói nyugellátásban (ideértve az árvaellátást is) részesülő személy esetén a Magyar Államkincstár Központhoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Magyar Államkincstár Központhoz kell benyújtani. A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatain szerezhető be, vagy letölthető a Magyar Államkincstár honlapjáról, illetve a magyarorszag.hu weboldalról.

Milyen időközönként állapítható meg egyszeri segély, és mennyi lehet az összege?

Az egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Összege nem lehet kevesebb 15 ezer forintnál, de nem haladhatja meg az  50 ezer forintot.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A döntés ellen a a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékhez lehet keresetet benyújtani a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül.