Az Öngondoskodási Index 2025 kutatás szerint a tudatos pénzügyi tervezés egyre inkább beépül a mindennapokba.
A magyar lakosság körében jelentősen megnőtt az érdeklődés a külföldi és devizás megtakarítási formák iránt, ami a befektetési alapok piacán is tükröződik. Bár a devizás állomány részaránya az elmúlt négy évben közel egy százalékponttal emelkedett, a forintárfolyammal korrigálva ez valójában csökkenést mutat.
Az elmúlt években a magyar háztartások egyre nagyobb mértékben fordultak a külföldi, illetve devizaalapú megtakarítások felé. Ez a tendencia 2022-ben, az orosz-ukrán háború és az energiaválság évében kezdődött, majd 2023-ban és 2024-ben tovább erősödött. A befektetési alapkezelők adatai alapján megvizsgáltuk, hogyan alakult a devizás befektetési alapok népszerűsége.
Az adatok azt mutatják, hogy 2021 áprilisa és 2024 áprilisa között a devizás sorozatok állománya 1111 milliárd forintról közel 3400 milliárd forintra emelkedett, ami 206%-os növekedést jelent. Ez a látványos emelkedés azonban félrevezető lehet, ha nem vesszük figyelembe, hogy ugyanebben az időszakban a teljes befektetési alap piac is jelentősen bővült - írta meg a Portfolio.
Valójában a devizás sorozatok részaránya a teljes kezelt állományon belül mindössze egy százalékponttal nőtt öt év alatt, 20,7%-ról 21,8%-ra. Sőt, ha a forint árfolyamváltozásával korrigáljuk ezeket az adatokat (tisztán eurós devizaállományt feltételezve), akkor a devizás állomány részaránya nem növekedett, hanem 20,7%-ról 19,3%-ra csökkent volna.
Az egyes alapkategóriákat vizsgálva azonban jelentős eltérések figyelhetők meg. A legnagyobb devizás állomány a kötvényalapoknál található, ahol négy év alatt 212 milliárd forintról 1453 milliárd forintra nőtt az összeg. Emellett az abszolút hozamú, részvény- és tőkevédett alapoknál is számottevő növekedés tapasztalható.
A kezelt vagyonon belüli arányokat tekintve az abszolút hozamú, részvény-, árupiaci- és származtatott alapoknál nőtt a devizás sorozatok részesedése, míg a kötvényalapoknál csak minimális emelkedés volt megfigyelhető.
A napi befektetési jegy forgalmi adatok alapján egyértelmű növekvő trend látható az abszolút hozamú, kötvény-, vegyes- és részvényalapok devizás sorozatainak keresletében. Különösen kiemelkedő volt a kötvényalapok 2023-as éve, amikor több mint 800 milliárd forintos nettó pénzbeáramlást regisztráltak.
Bár a forintos befektetések továbbra is dominálnak, 2023-tól jelentősen megnőtt a devizás sorozatok iránti kereslet is. Sőt, 2024 eddig eltelt időszakában a devizás alapok iránti kereslet meghaladja a forintos sorozatokét.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A keresleti adatokat részben magyarázzák a legnagyobb devizás sorozatok hozamai, amelyek közül sok 7% felett teljesített (forintosítva) az elmúlt egy évben. A legjobb egyéves hozamot a Hold Alapkezelő Molto Forte Euro alapja érte el több mint 12%-kal, ezt követi a Hold EURO PB3 alapok alapja 11,6%-kal, majd az MBH Alapkezelő BFM Konzervatini Kötvény alapja 10,6%-os forintosított hozammal. Ugyanakkor a legnagyobb devizás sorozatok többségénél az idei eddigi hozamok kevésbé meggyőzőek, átlagosan inkább negatív teljesítményt mutatnak.
A befektetők több okból is választhatják a devizás sorozatokat: egyrészt portfóliójuk diverzifikálása érdekében, másrészt a forint elmúlt években tapasztalt gyengülő trendjének kivédésére vagy éppen megjátszására.
A devizás sorozatú befektetési alapoknak két típusa létezik. Az egyik típusnál a vagyonkezelők nem, vagy csak részben fedezik vissza a forintra az alapot, így a befektető kisebb-nagyobb mértékben devizakockázatot fut. A másik típusnál az alap 100%-ban fedezve van, így a befektető nem fut devizamozgásokból fakadó kockázatot, bár a fedezésnek mindig van költsége (jelenleg éven belül, euróban nagyjából 3-4% körüli, dollárban ennek körülbelül a fele).
Az adatokból az is kitűnik, hogy folyamatosan nő a hazai alapokban tartott külföldi eszközök aránya. 2023 végén a legtöbb külföldi eszközt részvényben, államkötvényekben és diszkont kincstárjegyekben tartották a hazai alapok. A kötvényalapoknál továbbra is a hazai piacra fektető alapok vannak túlsúlyban, míg a részvényalapoknál dominálnak az egyéb piacokra fókuszáló alapok.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








