Itt az OTP válasza az MNB számlacsalások elleni csomagjára: nem lehet csak a bankokra hárítani a kárt

A legnagyobb hazai pénzintézet szerint az MNB által bevezetett "öt csapás" intézkedéscsomag valós társadalmi problémára reagál. Az OTP Bank hangsúlyozza, hogy évek óta jelentős erőforrásokkal és eredményesen küzd az adatcsalások ellen, amelyek elsősorban nem a banki rendszereket, hanem az ügyfelek éberségét célozzák - számolt be róla a Portfolio.

A bank közleménye szerint a csalók vagy kicsalják az ügyfelektől a banki adataikat, vagy olyan átutalások végrehajtására veszik rá őket, amelyek végül a bűnözőket gazdagítják. Az OTP sikerként könyveli el, hogy az ügyfeleik kárára elkövetett pénzforgalmi visszaélések volumene felére csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest.

A pénzintézet részletesen ismertette a csalások elleni intézkedéseit: több mint 3 milliárd forintot fektetett saját fejlesztésekbe, köztük tranzakciókat figyelő algoritmusokba és mesterséges intelligencia megoldásokba. Emellett évente 1 milliárd forintot fordít külső biztonsági szolgáltatásokra, és létrehozott egy 33 fős osztályt a csalási bejelentések kezelésére, amely az ORFK-val kötött megállapodás alapján a nap 24 órájában kapcsolatban áll a rendőrséggel.

Az OTP Bank eddig 1 milliárd forintot költött ügyféledukációra, részt vesz a Kiberpajzs edukációs platform munkájában, valamint az ELTE-vel közösen megalapította a KIBERLAB biztonsági kutatási és fejlesztési labort. A bank büszkén jelenti ki, hogy bizonyos csalástípusokat, mint például a Foxpost-típusú csalást, már teljesen ki tudják szűrni.

A pénzintézet elismeri, hogy "a probléma ugyanakkor valóban nincs megoldva, jogos az MNB törekvése, hogy szektorszinten és további jelentős mértékben csökkenjenek a csalások". Az OTP Bank 2020 óta szorgalmazza egy központi visszaélésszűrő rendszer létrehozását, valamint támogatja azt a jogszabály-módosítást, amely kivédhetővé tenné a telefonszámok megtévesztő felhasználását.

A közlemény zárásaként az OTP Bank figyelmeztet: "minél nagyobb felelősséget terhel a bankokra a szabályozó, annál nagyobb mértékben kockáztatja a további morális eróziót, azaz a felelőtlen ügyfélmagatartást és a bűnözői oldalon megjelenő, jóhiszeműnek álcázott csalások volumenének növekedését."