Tényleg van magyar euro: ennyit ér, rengeteg ember keresi - végre belépünk mi is?

Bár Magyarország még mindig nem vezette be az eurót, ennek ellenére léteznek magyar euróérmék – legalábbis próbaveret formájában. Ezek a különleges darabok mára igazi kuriózumnak számítanak a gyűjtők körében.

Készült magyar euro – csak nem hivatalos

Amikor hazánk 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, a hosszú távú célok között szerepelt az euró bevezetése is. Ennek jeleként abban az évben el is készültek az első magyar euró próbaveretek. Ezeket azonban soha nem hozták hivatalos forgalomba, hiszen Magyarország azóta sem teljesíti az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges gazdasági feltételeket.

Kuriózum a gyűjtők piacán

Az internetes piactereken időről időre felbukkannak ezek a próbaveretek. Gyors keresés után mi is találtunk a Vaterán néhány darabot. Az első az egy 2 eurós érme: a 2004-ben készült próbaveret előlapján a Phoenix nevű gálya látható, amely egykor a keszthelyi Festetics család birtokában állt, hátoldalán pedig Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné portréja kapott helyet. Az érme külső ívén a „Magyar Köztársaság” felirat olvasható, a belső részen pedig Mátyás és Beatrix latin neve, valamint a 2004-es évszám, utalva hazánk uniós csatlakozására.

Forrás: Vatera

Voltak más darabok is?

Egy másik vaterás hirdetés szerint, egy numizmatikai bolt több 2004-es prototípust is árul, egészen pontosan 9-et. Ezeket 101 650 forintért kínálja. És a kép tanúsága szerint vannak kisebb, centes érmék is, amiken feltűnik például Petőfi és Kossuth is.

Forrás: Vatera

Miért nincs még mindig magyar euro?

Az euró bevezetéséhez Magyarországnak teljesítenie kellene az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Ezek a következők:

• Árstabilitás: Az infláció mértékének az EU legalacsonyabb inflációjú országaihoz kell igazodnia.
• Költségvetési fegyelem: Az államháztartási hiány és az államadósság sem lépheti túl a meghatározott határokat.
• Árfolyam-stabilitás: Legalább két éven át kellene részt venni az ERM II árfolyam-mechanizmusban komoly árfolyamingadozások nélkül.
• Kamatstabilitás: A hosszú lejáratú kamatok sem haladhatják meg érdemben az EU legstabilabb gazdaságainak szintjét.

Hazánk jelenleg több ponton is messze áll e feltételek teljesítésétől, így továbbra sincs konkrét időpont az euró bevezetésére. Ráadásul igazából politikai akart sincs az euró hazai bevezetésére hosszú évek óta, úgyhogy nem véletlen, hogy 21 éve nem történt előrelépés.

Legyen vagy ne legyen euro?

Előnyök az euro bevezetése esetén:

• Árfolyamkockázat megszűnése: nincs több forint-euró ingadozás, kiszámíthatóbb gazdálkodás.
• Alacsonyabb kamatok: a forinthoz képest általában olcsóbb finanszírozás, hitelfelvétel.
• Befektetői bizalom nőhet: stabilabb gazdasági környezetet jelez a külföldi tőkének.
• Kereskedelem egyszerűsödése: export-import cégek költségei csökkennek, átláthatóbb árak.
• Turizmus ösztönzése: külföldiek számára egyszerűbb, nincs átváltás.

Hátrányok/kockázatok bevezetés esetén:

• Monetáris politika feladása: Magyar Nemzeti Bank elveszti az önálló kamat- és árfolyam-szabályozási jogkört.
• Alkalmazkodási nehézségek válság idején: saját deviza hiányában nehezebb kezelni a recessziókat.
• Gyengébb gazdaság alkalmazkodási kockázata: ha nincs elég versenyképesség, tartós leszakadás lehet a magzóna országaihoz képest.
• Egyszeri áremelkedés veszélye: bevezetéskor bizonyos árak (pl. szolgáltatások) gyorsabban nőhetnek.

Az euro itthon

A napokban Beke Károly, a Portfolio elemzője arról beszélt, hogy a forint gigantikus erősödése nem várható. Ahhoz valami egészen nagy dolognak kellene történnie, aranybánya találása vagy kőolaj.

A szakértő úgy vélekedett, hogy az állam nagy eséllyel megbékélt a jelenlegi árfolyammal, a lényeg, hogy viszonylag fix legyen, ne legyenek nagy kilengések. Ezt most tartjuk is.