Évtizedek óta nem lépett ilyet az ázsiai szuperhatalom: komoly bajra utalnak a frissen bejelentett számok

A beszámolót Li Csiang miniszterelnök terjesztette elő a pekingi Nagy Népi Csarnokban. Az elmúlt években a kínai vezetés jellemzően körülbelül 5 százalékos növekedési célt határozott meg. A mostanihoz hasonló, 4,5 százalékos alsó határt legutóbb az 1990-es évek elején tűztek ki.

A kormány szerint a célkitűzés a gazdasági környezet romlását tükrözi. A döntésnél figyelembe vették a tartós ingatlanpiaci válságot, a gyenge belső keresletet, a deflációs nyomást és a nemzetközi kereskedelmi feszültségeket.

A jelentés kitér a pénzügyi rendszer stabilitására is. A kormány 300 milliárd jüan értékben bocsát ki különleges államkötvényeket, amelyből tőkét juttat az állami tulajdonú bankoknak. A cél a bankrendszer erősítése és a nem teljesítő hitelek kezelésének támogatása. Ez az összeg körülbelül 44 milliárd dollárnak felel meg. A költségvetési hiánycélt a GDP 4 százalékában határozták meg. Emellett a központi és a helyi kormányzatok számára változatlan volumenű speciális kötvénykibocsátást terveznek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hiába a vámháború, Kína épp onnan gazdagodik, ahonnan senki sem gondolná: elszámolta magát Trump?

Hiába a geopolitikai feszültségek és a vámháborús intézkedések, a számok azt mutatják, hogy Kína külkereskedelme 2025-ben tovább bővült.

A kormány 2026-ban 7 százalékkal emeli a védelmi kiadásokat. Ez az elmúlt öt év legalacsonyabb növekedési üteme, és elmarad a tavalyi 7,2 százalékos emeléstől. A katonai költségvetés így mintegy 1,9 billió jüant ér el, ami körülbelül 275 milliárd dollár.

A kínai vezetés hangsúlyozta, hogy a katonai kiadások évek óta a GDP 1,5 százaléka alatt maradnak. A hivatalos kommunikáció szerint ez nemzetközi összehasonlításban mérsékelt szint. A NATO-tagállamok többsége 2025-re elérte a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadási célt.

A gazdasági stratégia középpontjában a technológiai önellátás áll. A kormány növelni kívánja a kutatás-fejlesztési ráfordításokat, és kiemelten támogatja a mesterséges intelligencia, a félvezetőipar és más csúcstechnológiai ágazatok fejlesztését. A digitális gazdaság súlyát is bővíteni szeretnék.

A vezetés a belső fogyasztás élénkítését is célul tűzte ki, ugyanakkor továbbra is az ipari és technológiai kapacitások erősítésére helyezi a hangsúlyt a gazdasági szerkezet átalakítása érdekében. Az Országos Népi Gyűlés ülésszaka március 12-ig tart. A képviselők egy új, 2030-ig szóló gazdasági tervről is tárgyalnak. A kormány hosszabb távú célja, hogy 2035-re a 2020-as szinthez képest megduplázza az egy főre jutó GDP-t, és Kínát a közepesen fejlett gazdaságok közé emelje.