Itt az MNB előrejelzése: ennyit nőhetnek a bérek és az árak a következő években

A tavalyi 2,8 százalékos áremelkedés után idén 3,3 százalékos inflációt valószínűsít a jegybank az egész évre vonatkozóan, jövőre ennél is nagyobb lehet az áremelkedés üteme, az MNB előrejelzése szerint 3,5 százalék. Stabil áremelkedést vár az MNB a következő évekre is: 2021-re 3,3, 2022-re 3 százalék lehet a fogyasztói árindex. Sokkal érdekesebb azonban ennél a maginfláció alakulása: idén ez 3,8 százalék lehet, jövőre azonban elérheti a 4 százalékot is. Ez egyrészt a dohánytermékek jövedéki adójának növekedése és az internet díjának áremelkedésének tudható be. A külső tényezők emellett dezinflációs hatásúak, és többek között emiatt 2021-re 3,4 százalékot, 2022-re pedig 3 százalékos maginflációt valószínűsít a jegybank.

A háztartások fogyasztási kiadásának növekedése élénk marad, ugyanakkor kismértékben csökken: míg idén 4,9 százalékos lehet a növekedés, jövőre ez 4,2 százalék lesz a jegybank szerint. 2021-ben 3,1 százalék lehet, a növekedés üteme 2020-ben 3 százalék lehet. Az előrejelzés szerint folyamatosan javul a folyó fizetési mérleg egyenlege, 2020-ban -0,5 százalék lehet, 2021-ben -0,3, 2022-ben viszont pozitív tartományban lehet.

Ami a munkaerőpiaci adatokat illeti, a bruttó átlagkereset a következő évben is nagy mértékben nőhet: 2019-ben egész évet vizsgálva 10,7 százalék lehet a bérnövekedés, 2020-ban 8,9 százalék lesz a bérnövekedés üteme. Jó hír a munkavállalóknak, hogy a bérek a következő két évben is jelentős mértékben nőhetnek, bár a növekedés üteme lassul: 2021-ben 8, 2022-ben pedig 7,5 százalék lehet az átlagbér-emelkedés az MNB előrejelzése szerint.

A foglalkoztatottsági ráta idén 0,9 százalékkal nőhetett, 2020-ban ez 0,4 százalék lehet. 2021-ben és 2022-ben is minimális mértékben nőhet a foglalkoztatottság: előbbi esetben 0,3, következő évben 0,1 százalékkal. A versenyszféra foglalkoztatottsága idén 1,2, jövőre 0,6 százalékkal nőhet, 2021-ben 0,4, a rákövetkező évben 0,1 százalék lehet az emelkedés. A munkanélküliségi ráta az idei és az azt követő években is 3,5 százalék lehet.

A háztartások bruttó megtakarítása a tavaly év végi havi 250 milliárd forintról 350 milliárd forintra emelkedett, ebben pedig számottevő szerepet játszott a MÁP+ megjelenése is. Mivel azonban a háztartások hitelezésében is élénkülés látható, ezért a nettó megtakarítás nem változott. A MÁP+ emellett javítja az ország külső sérülékenységét és javítja a finanszírozás feltételeit is - áll a jelentésben. Azt azonban a jelentés is kiemeli, hogy a MÁP+ többlet kamatkiadást jelent az államnak a többi papírhoz képest.