Földbe állt Trump csodafegyvere? Óriási bajban az amerikai elnök, ezt nehéz lesz sikerként eladni

A konfliktus kezdete óta a részvénypiacok csökkennek. A Dow Jones és más indexek a korábbi rekordok után visszaestek, mert a befektetők a globális olajellátás zavaraitól tartanak. A CNN elemzésében Sameer Samana, a Wells Fargo Investment Institute szakértője azt mondta, hogy a közel-keleti feszültség jelenleg a pénzügyi piacok egyik fő mozgatója.

A kötvénypiacon is változás történt. A tízéves amerikai államkötvény hozama a hónap eleji 3,96 százalékról 4,22 százalékra emelkedett. A hozamok növekedése drágíthatja a hiteleket, ami a jelzáloghitelektől a vállalati kölcsönökig az egész gazdaságban érezhető lehet.

A dollár szintén erősödni kezdett. A befektetők ilyenkor gyakran a biztonságos eszközök felé fordulnak, ami növeli az amerikai valuta iránti keresletet. Az erős dollár azonban nehezítheti az amerikai exportot, mert a külföldi vevők számára drágábbá teszi az amerikai termékeket.

A helyzet a kamatpolitikára is hatással lehet. Ha az energiaárak emelkedése miatt nő az infláció, a jegybank kevésbé hajlik majd a kamatcsökkentésre. Ez szintén ellentétes a Fehér Ház céljával, amely alacsonyabb kamatkörnyezetet szeretne. A gazdasági kilátások nagyban attól függnek, meddig tart a konfliktus. A szakértők szerint minél tovább húzódik a háború, annál nagyobb marad a bizonytalanság a pénzügyi piacokon és a gazdaságban.

A feszültséget tovább növelik az amerikai vámintézkedések is. A kereskedelmi korlátozások több országban ellenlépéseket váltottak ki, és a gazdasági elemzők szerint a vámok emelhetik az importált termékek árát és növelhetik az inflációs nyomást. A CNN szerint a következő hónapok kulcsfontosságúak lehetnek. A piacok reakciója nagyrészt attól függ majd, hogy az olajárak hogyan alakulnak, és milyen gyorsan csillapodik a közel-keleti konfliktus.