Ez betehet a magyar nyugdíjasoknak: sokat bukik, aki nem siet

A magyarok nem érzik magukat felkészülve a nyugdíjukra

A munkavállalók jövőbeli pénzügyi felkészültségének jellemzésére az Aegon kutatásában az ARRI indexet használta. Ez az indexszám azt mutatja meg egy 10-es skálán, hogy mennyire gondolják magukat az emberek felkészültnek a nyugdíjas éveikre. A magyarok közül legtöbben az 5,8-as világátlaghoz képest az 5-ös számot jelölték meg a skálán. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjas évekre való felkészültségünket közepesre értékeltük.

Honnan lesz nyugdíjunk?

A magyarok közül a legtöbben arra számítanak, hogy az nyugdíjaskori jövedelmünk 55 százalékát az állam fogja finanszírozni.

- mondta el a sajtótájékoztatón Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.

Mi lehet megoldás?

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdésre már évek óta központi téma. A nyomás hatalmas az állami társadalombiztosítási rendszereken, így a kutatásban arra a kérdésre is keresték a választ: vajon mi lenne a megoldás a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának az érdekében.

A grafikonon jól látszik, hogy mindössze a magyarok 3 százaléka gondolja úgy, hogy nem kellene semmit tennie, a társadalombiztosítás finanszírozása a jövőben is teljesen megoldott.

Tényleg emelni kellene a nyugdíjkorhatárt?

Az ideális az lenne, ha a nyugdíjba lépéstől számítva az emberek várható élettartama még 15 év lenne. Magyarországon azonban folyamatosan nő a nyugdíjas korban eltöltött idő, ez az átlag már a férfiaknál is jóval 15 év felett van. Ezért is égető hazánkban a nyugdíjkorhatár emelésének kérdése.

A kutatásban megkérdezetteknek több mint a fele azt mondja, hogy valamilyen módón emelni kellene a nyugdíjkorhatárt. A magyaroknál azonban a nyugdíjkorhatár emelése nem talál ennyire lelkes fogadtatásra. A nyugdíjkorhatár emelése mellett mindössze a magyar válaszadók 32 százaléka szavazott.