Rengeteg magyarnak kophat fel az álla idős korában, ha ezt elrontják nyugdíjazás előtt: nem árt időben felkészülni

Az Eurostat adataiból az derül ki, hogy a vizsgált országok átlagos fejenkénti nyugdíjkifizetései - a nyugdíjakra fordított összegek elosztva a nyugdíjasok számával - általában elmaradnak a lakosság átlagos költéseinek mértékétől. Csak néhány ország akad, ahol a nyugdíjösszegek meghaladják vagy legalább közelítik az átlagos költést, mint Spanyolország, Dánia, Hollandia, Belgium, Írország, Ausztria, vagy Franciaország. Az EU-s országokban az átlagos költésnek közel 82,9 százalékát fedezik a kifizetett nyugdíjösszegek, ezt átlagot Svédország, Finnország és Olaszország múlja felül. A többi országban rosszabb ez az arány.

A legkisebb mértékben Horvátország, Montenegró, Litvánia és Észtország nyugdíjkifizetései fedezik az átlagos költéseket: kevesebb, mint 40 százalékot. Magyarországon a nyugdíjkra fordított fejenkénti összeg az összes háztartási kiadás 56,2 százalékat adja. Az adatokból az is látszik, hogy Magyarországon a többi országhoz mérten kevesebbet fordít az állam nyugdíjkifizetésekre (7. helyen állunk a 31 ország között), de még ennél is kisebb a lakossági átlagos költés (4. helyen állunk).

Azt azért meg kell jegyeznünk, hogy az Eurostat erre vonatkozó legfrissebb adatai 2023-ből származnak: abból az évből, amikor Magyarországon rekordszintű volt az infláció és a lakosság ezért jelentősen visszafogta a költéseit. A pandémia óta pedig jelentősen változott a kiadási szerkezet is: sokan már most is csak a legszükségesebbekre költenek.

A lakosság teljes költése sem tükrözi feltétlenül azt, hogy mennyit költenek maguk a nyugdíjasok: a nyugdíjazást követően jellemzően szintén átalakul, mire mennyi pénzt fordítunk. Viszont a nyugdíjas háztartások kiadásait külön nem tárgyalja a statisztika és a kiadási szerkezetre vonatkozó legfrissebb adat is 2020-as, amely rendelkezésre állna egy ilyen összevetéshez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így jutnak extra pénzhez az élelmes magyar nyugdíjasok 2025 őszén: rengetegen vágnak bele

Mára minden nyolcadik 65-74 éves magyar még aktív a munkaerőpiacon, a 75 év felettieknek pedig közel 2 százaléka.

Hogyan fogunk kijönni a nyugdíjunkból?

A nyugdíjba vonulást megelőzően nagy kérdés, hogy a jellemzően csökkenő jövedelem mellett hogyan tartható fenn ugyanaz az életszínvonal, meg kell-e majd húzni a nadrágszíjat. Miközben sokan tartanak attól, hogy nem fognak tudni kijönni a nyugdíjukból, mégis kevesen készítenek előre költségvetést abból a célból, hogy elkerüljék az életszínvonal csökkenését. 

Ahogy mindig, amikor az ember élete olyan szakaszba jut, hogy spórolni kényszerül, az első lépés a költségvetés elkészítése. Még aktív éveinkben vizsgáljuk meg, mire mennyit költünk, és milyen olyan kiadásaink vannak, amelyek csökkenni fognak a nyugdíjba vonulás után. Nincs általános szabály: ez az ember egyéni élethelyzetétől függ, hogy mennyi kiadással jár a munkája. Ha ezzel megvagyunk, összevethetjük a várható nyugdíjunk összegével a várható kiadásainkat. Hogyha kevesebb lesz a jövedelem, mint a várható kiadás további területeken lehet szükség spórolásra.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy mennyi kedvezmény járhat a nyugdíjasoknak: ingyenes utazás, csökkentett árú belépők és szolgáltatások, illetve bizonyos szociális alapon járó juttatások is elérhetők. Számolhatunk továbbá azzal is, hogy rengeteg időnk felszabadul: például főzhetünk otthon, ahelyett, hogy készételt vásárolnánk; vagy kertészkedéssel megtermelhetünk bizonyos zöldségeket-gyümölcsöket magunknak. 

Ha úgy látjuk, hogy nagy életszínvonal csökkenést hoz még a költségracionalizálást követően is a nyugdíjazás, akkor érdemes nagyobb volumenű lépéseket is átgondolnunk. Ilyen például az ingatlanvagyon felszabadítása. Egy korszerűtlen, magas fenntartási költségű családi házban élő nyugdíjasoknak például, ha eladják a házat és átköltöznek egy kisebb, újabb, költséghatékonyabb ingatlanba, akkor a lakhatási kötlségeik is csökkennek és még akár vésztartalékot - befektethető összeget - is tudnak képezni a vételár és eladási ár különbözetből. Ugyanez igaz a belvárosi korszerűtlen bérlakásaiban élőkre, akik idős kurokban már csak 1-1 szobát tudnak kifűteni. 

Azt sem érdemes elfelejteni, hogy az életkor emelkedésével az egészségügyi kiadások jellemzően emelkedni fognak. Tehát ne csak a csökkenő kiadásokkal számoljunk! Ha minderre időben felkészülünk, akkor nem fog váratlan költségként jelentkezni a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, kezelések költsége. 

Sok  nyugdíjas tovább dolgozik a nyugdíj mellett

A NAV szerint 2025 júliusában 294,3 ezer fő saját jogú nyugdíjas rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, a KSH adatai alapján pedig 2024-ben a 65-69 évesek között 87,1 ezer, míg a 70-74 évesek közül 38,4 ezer fő dolgozott munkaviszonyban, és ezt a létszámot még tovább növeli a szövetkezeten keresztül foglalkoztatottak köre. A nyugdíjas korosztály elsősorban az anyagi biztonság megteremtése céljából vállal munkát, de sokan a közösségi élet, az aktív életmód fenntartása vagy éppen a hasznosság érzése miatt maradnak továbbra is a munkaerőpiacon, vagy térnek oda vissza – derült ki a WHC Csoport által közölt adatokból. 

A nyugdíjkorhatár után is munkát vállalók száma évről évre emelkedik, ugyankkor nem mindenki nyugdíjas közülük. A tovább dolgozók között lehetnek olyanok, aki még nem szerezték meg a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időt, vagy akik késleltetik a nyugdíjazásukat. A magasabb szolgálati idő ugyanis nagyobb nyugdíjösszeget eredményezhet. Vannak továbbá azok is, akik nem vonulnak nyugdíjba azonnal, ahogy ezt megtehetnék, kivárják a következő évet a valorizációs szorzók emelkedése miatt. Illetve lehetnek sokan olyanok is, akik hivatástudatból nem hagyják el a nyugdíjkorhatár betöltése után sem a pályájukat.

A nyugdíjasok kétségkívül a gazdaság rejtett tartalékai: várhatóan egyre nagyobb szükség lesz rájuk a munkaerőpiacon és egyre több lesz a számukra is megfelelő, rugalmas lehetőség. A WHC Senior üzletágának tapasztalatai alapján a nyugdíjas munkavállalók iránti igény leginkább a kereskedelemben, egyszerű fizikai munkakörökben, valamint gondnoki, kertészeti, takarítói és konyhai kisegítő pozíciókban nőtt az utóbbi időszakban.