Egyre több magyar fiatal hagyja ott idő előtt az iskolát: ki tudja, mi lesz velük

Az Európai Unióban az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent a "korai iskolaelhagyók", tehát azoknak a 18-24 éveseknek az aránya, akik idő előtt otthagyják tanulmányaikat, legyen az felsőoktatás, vagy egyéb iskola, képzés (a 2010-es 13,8%-ról 2020-ra 9,9%-ra csökkent).

Az Eurostat adatai szerint 2020-ban több fiatal férfi hagyta el idő előtt az oktatást, képzést, mint nő - a férfiak 11,8 százaléka, míg a nők 8 százaléka. A 2019-es évhez képest a korai iskolaelhagyók férfiak aránya nem változott, míg a nőké kismértékben (0,4 százalékkal) csökkent. Az uniós tagállamok célul tűzték ki, hogy 2030-ra uniós szinten 9 százalék alá csökkentsék ezeknek a fiataloknak az arányát.

2010-hez képest szinte minden uniós tagállam arról számolt be, hogy 2020-ban kisebb a korai iskolaelhagyók aránya, kivéve Szlovákiát, Csehországot, Magyarországot, Svédországot, Luxemburgot és Bulgáriát, amelyek mind kis mértékű (3 százalék alatti) növekedésről számoltak be.

Nekünk még messze a cél

A friss adatokból kiderült, hogy 2020-ban a tagállamok közül Horvátország (2,2%), Görögország (3,8%), Szlovénia (4,1%), Írország (5,0%) és Lengyelország (5,4%) jelentette a legalacsonyabb arányt az oktatásból és képzésből korán kikerülők tekintetében.

Ezzel szemben a legmagasabb arányt Máltán (16,7%), Spanyolországban (16,0%), Romániában (15,6%), Olaszországban (13,1%) és Bulgáriában (12,8%) regisztrálták,

de Magyarország sincs messze a legrosszabbaktól, csak pár tized százalékkal maradtunk el a bolgároktól.

Egyébként tizennyolc tagállam már teljesítette a 2030-ra kitűzött uniós szintű célt a mutató tekintetében. 2020-ban Romániát és Csehországot kivéve minden uniós országban alacsonyabb volt az oktatásból és képzésből idő előtt kiesők aránya a fiatal nők körében, mint a fiatal férfiaknál.

Aki abbahagyja a tanulást, az nem is dolgozik?

Korábban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzést készített az alacsony gazdasági aktivitású társadalmi csoportok aktivitási rátájának növelési lehetőségeiről. Mindebből kiderült, hogy az iskolából lemorzsolódók azonban tipikusan az ún. nem tanuló, nem dolgozó fiatalok táborát növelték.

Az ÁSZ elemzése arra is rámutat, hogy a veszélyeztetett fiatalok foglalkoztatáshoz leginkább a korai iskolaelhagyás megelőzése és a foglalkoztathatóságukat javító képzés tud hozzájárulni.

Egy korábbi Eurostat-jelentésből pedig az derült ki, hogy Magyarországon közel 1 millió munkaképes korú (15-64 éves) ember nem dolgozik. Ám az jó jel, hogy az elmúlt 10 évben majd 11 százalékkal csökkent a gazdaságilag inaktívak csoportja hazánkban. 2020-ban a munkaképes korú férfiak 19,7 százaléka volt gazdaságilag inaktív. Miközben a nők közül 34,7 százaléknyian helyezkedtek el a munkaerőpiacon kívül.