Óriási tévedésben él tömérdek magyar szülő: ezt még ideje korán tisztázni kell a gyerekkel

A halál mindig jelen van az életünkben, körülvesz bennünket, így nem csak Halottak napján érdemes beszélni róla - vallja B. Szirtes Dóra. Hozzáteszi, természetesen október végén, november elején, a hagyományos temetőlátogatásokkor fontos témájává válik a kicsiknek, annak ellenére, hogy a halottainkra nem csak dátumokhoz, ünnepnapokhoz kötődően érdemes emlékeznünk - hívja fel a figyelmet a szakember.

A Montessori pedagógus szerint a halált a felnőttek is gyakran tabuként kezelik, holott természetes velejárója az életnek, s ha mi is így tekintünk rá, a gyermekeink sem fognak megriadni tőle. A szakértő szerint azonban a Halottak napját követően akár még hetekig is foglalkozni fognak a kicsik az elmúlás kérdésével, ha pedig kifejezetten érzékeny periódusukban vannak, akár még tovább is kérdezgethetnek ezzel kapcsolatban.

Teljesen természetes a gyermekek aktív érdeklődése a halál iránt. Ez az érdeklődés jellemzően 4 és 6 éves kor között szokott csúcsosodni. Beszéljünk velünk minél nagyobb természetességgel erről! A természet körforgásával remekül tudjuk szemléltetni számukra az elmúlást. Ősz végén, tél elején a falevelek megfigyelésével - lehullanak, meghalnak. Tavasszal újabb megfigyeléssel - új levelek jelennek meg a fákon. Nyáron említhetjük a virágokat is, amelyek elhervadnak, majd egy másik kinyílik helyettük

– magyarázza B. Szirtes Dóra, aki azt javasolja, vegyünk elő bátran régi képet, videófelvételeket elhunyt szeretteinkről, meséljünk róluk szívet melengető történeteket, emlékezzünk azokra az alkalmakra, amikor közösen boldog pillanatokat éltünk meg.

Arra is számíthatunk, hogy a gyermekünk meg fogja kérdezni, hogy "Anya, Te is meghalsz?" Ilyenkor nem érdemes hazudni, kedvesen mondjuk el, hogy egyszer majd igen, de az nagyon sokára lesz

- fűzi hozzá B. Szirtes Dóra. A szakember kiemeli ugyanakkor azt is, hogy a halál kérdésekor különösen fontos a tolerancia, a másik hitének és szokásainak elfogadása. Erre nem lehet elég korán megtanítani gyermekeinket. "Elkerülhetetlen, hogy a gyermek az élete során találkozzon azzal, hogy a családi, egyházi hagyományok eltérőek, a halálról pedig mindenki a saját hite és szokásaihoz kapcsolódóan beszél. Annak érdekében, hogy a kicsik nyitottak maradjanak, elfogadják mások nézeteit, tradícióit, de a saját családjáét is tiszteletben tartsa, érdemes óvatosan fogalmaznunk" - magyarázza.

Ezekre példák a következők lehetnek: "A mi családunkban az a szokás, hogy...", "A mi családunkban úgy hisszük, hogy...", "Mi úgy tartjuk, hogy a halottaink..." kezdetű mondatok már önmagukban utalnak arra, hogy a család hogyan vélekedik, de ez nem törvényszerű mindenkire nézve.