Nem csak a tanárok fizetésére nem jut pénz: ha így megy tovább, a magyar oktatás Chile sorsára jut

Az oktatásra fordított költségvetési kiadásokat vizsgálva látható, hogy Magyarországon ez az összeg a GDP arányában az elmúlt 20 évben lassan – igaz, olykor hullámozva – csökkent. Ennek eredményeképp, bár a 2000-es évek elején még európai és régiós összehasonlításban is viszonylag sokat költöttünk oktatásra, mostanra a magyar iskolarendszerre az uniós átlagtól elmaradó mértékben fordít pénzt a kormány, noha a 2022-es hivatalos Eurostat-adat valamivel jobb képet mutat és meg is előzte az EU-átlagot. A GDP-arányos ráfordítás 2019-ben Magyarországon a harmadik legalacsonyabb érték volt az OECD-országok között, az olasz és görög érték mögött kullogott. Ugyanakkor a teljes bölcsődei-óvodai hálózatban a ráfordítás a GDP 0,6 százalékát teszi ki – ez megegyezik az OECD-átlaggal. Vásárlóerő-paritáson és egy főre számolva viszont a korai ellátásra-fejlesztésre és óvodai ellátásra fordított évenkénti összegek Magyarországon mélyen az OECD-átlag alatt vannak - írja a lap.

2015 és 2020 között az iskola előtti oktatási-nevelési rendszerben az egy gyerekre jutó összes állami és magán forrás évente átlagosan 0,3 százalékkal csökkent. Az EU- és az OECD-átlag ezzel szemben 2,5 százalékos többlet, ráadásul a legnagyobb átlagos éves többletköltést Románia, Csehország, és Szlovákia produkálták, például Litvánia és Észtország mellett. Magyarországon kívül ez a mutató csak Luxemburgban, Törökországban, Svédországban, Mexikóban és Írországban jár mínuszban.

Megállapítható, hogy egyre többen – vagy egyre több pénzből –  végzik el a középiskolát valamilyen szülői hozzájárulásra építő magán, alapítványi vagy egyházi fenntartású iskolában, írja a lap. A magánforrások aránya a teljes oktatási szektorban is OECD-átlag fölött jár Magyarországon (17 százalékkal) – ebből a szempontból Chile és az Egyesült Királyság és Kolumbia vezeti a listát 30 százalék fölötti aránnyal, a spektrum másik végén pedig például Ausztriát, Finnországot és Svédországot találjuk.

A jelentés több különböző aspektusból világítja meg a tanárbér-statisztikákat, amelyek nagy általánosságban mindenféle összehasonlításban kiugróan alacsonyak, és a magyar tanárok sokkal jobb fizetést kapnak a határon túl. A magyar kezdőbér nem éri el az OECD-átlag és az EU-átlag felét sem, szintén vásárlóerő-paritáson számolva. Lannert szerint a pedagógusbérek nemzetközi összehasonlításban is alacsony volta és az egy tanulóra jutó átlagon aluli költések évek óta ismétlődő megállapítások a jelentésekben. “Különösen szomorú, hogy ez a kisgyermekkori nevelésben ez a ráfordítás még csökkent is, ami azt mutatja, hogy a kötelező óvodáztatás mellé az állam nem tette oda a megfelelő szintű erőforrásokat”, mondta erről az oktatáskutató. 

Lannert szerint a jelentés ezen részének legmegdöbbentőbb adata az állami kiadások csökkenése és a magánforrások arányának cunamiszerű emelkedése: „az állam kivonulására egyébként már sok már tényező is utalt, ilyennek tekinthető az egyházi oktatás felfutása vagy a közalkalmazotti jogállás megszüntetése. Ez utóbbi egyértelműen megfosztja az állami alkalmazottakat az eddigi előnyeiktől, miközben a piacihoz hasonló bérekkel nem kecsegteti őket az új rendszer. A világon eddig minden olyan kezdeményezés, ami a piaci elemeket erősítette egy közszolgáltatásban, mint a közoktatásban, egyértelműen azt eredményezte, hogy az általános minőség csökkent és még jobban elmélyült az elit és nem elit közötti szakadék” – mondta az oktatáskutató, akit a magyar oktatás alakulása ebből a szempontból a chileiére emlékezteti.

Annak idején a chilei oktatás reformját erősen piaci alapon képzelték el, eredményeképpen alacsony a tanulói eredményesség (PISA rangsorban hátul vannak), és még nagyobb különbségek alakultak ki a társadalom rétegei között. Annak idején az OECD ünnepelte a piaci elemek megjelenését a chilei oktatásban, de a nagy reményeket nem váltotta be a piac. Lannert szerint ezek az adatok azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer is latin-amerikanizálódik és sodródik ki az európai fő áramlatból.

EZ IS ÉRDEKELHET

Temérdek pénzébe kerül a magyaroknak az árnyékoktatás: megéri ennyit költeni rá a szülőknek?

Hogy mit nevezünk árnyékoktatásnak, miért érdemes mélyebben is foglalkozni a témával, ezekről kérdeztük a téma hazai szakértőjét.