Nincs más választása rengeteg magyar fiatalnak: így csak álom marad a külföldi munka?

Nagy arányban (72 százalék) vállaltak bevételszerző tevékenységet a nappali tagozaton tanulók is, miközben a más munkarendben tanulóknál jóval gyakrabban kellett (vagy kellett volna) bejárniuk az egyetemre. A kutatás nem tért ki az okokra, ahogy arra sem, a munkavégzést hogyan tudták összeegyeztetni egyetemi tanulmányaikkal. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell a lapnak azt mondta: a hallgatói munkavégzés mögött egyértelműen anyagi okok állnak.

A hallgatók négy fő bevételi forrása a családi támogatás, a diákhitel, az ösztöndíjak vagy a munka. Budai Marcell szerint az utóbbi évek gazdasági helyzete miatt a családok egyre kevésbé engedhették meg maguknak, hogy támogassák egyetemista gyermekeiket, a tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer pedig nem éri el a célját, az ösztöndíjak négy éve változatlanok. A minimális tanulmányi ösztöndíj 8500 forint, a maximális 30 ezer forint körül mozog, ennél csak ritka esetekben lehet magasabb. Az albérletárak is jelentősen megugrottak, miközben a kollégiumi férőhelyek számában nem történt érdemi változás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Büfészakokról vallott a BGE dékánja: nem összemérhetők a diplomák, így is sok pénzt lehet keresni

A Pénzcentrum legújabb interjújában Dr. Király Gáborral beszélgettünk, a Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar dékánjával.

A HÖOK sajtófőnöke szerint az egyetem melletti munkavégzés teljesen általánossá vált, ami hátrányos lehet a hallgatókra nézve, ha ennek az a következménye, hogy túlságosan háttérbe szorul az egyetemi élet – mind tanulmányi, mind közösségi szempontból. A felmérés során a munkanélküliek aránya a művészet-közvetítés képzési területen volt a legmagasabb (15,6 százalék), egyéb művészeti területen 10,9 százalék, bölcsészettudományi területen 5,9 százalék, az agrár képzési területen végzettek körében 5,2 százalék. A legkevesebben (1,6 százalék) az orvos- és egészségtudományi területen végzettek körében voltak munkanélküliek. A legnagyobb mértékben a pedagógusképzésben (45,7 százalék), a jogi képzéseken (42,5 százalék) és az orvos- és egészségtudományi képzéseken (39 százalék) végzettek tudják teljes mértékben használni a tanulmányaik során elsajátított tudást - írja a lap.

A válaszadó friss diplomások mintegy 6 százaléka jelezte, hogy a megkeresés időpontjában éppen külföldön dolgozott. Az is kiderült, hogy a végzettek nem túl elégedettek a hazai felsőoktatás nemzetközi munkaerőpiacra való felkészítő szerepével: 56 százalékuk szerint a felsőoktatási tanulmányok inkább nem vagy egyáltalán nem készítenek fel készít fel a külföldi munkaerőpiaci érvényesülésre. Miközben a 2018-ban végzettek 44,8 százaléka, a 2022-ben végzetteknek pedig már az 50,2 százaléka azt jelezte, inkább igen, vagy biztosan másik országba költözne egy jobb munkahely reményében - írták.

EZ IS ÉRDEKELHET

Figyelem! Rengeteg magyart húzhattak le ilyen tanfolyamokkal: ne dőlj be, sokat bukhatsz

Január közepén jelentek meg közösségi oldalakon az egyetem nevét és logóját felhasználó megtévesztő hirdetések.