Egyetemre menjek vagy vállalkozzak? Sok fiatal teszi fel a kérdést

Továbbra is él valamennyire az a berögződés, hogy a felsőoktatási intézmények nem naprakész, a gyakorlatban is hasznosítható ismereteket oktatnak, azonban világszerte egyre több egyetem lesz az innovációs ökoszisztéma része, ami pont ennek ellenkezőjéről árulkodik. Hogyan változott az egyetemek szemlélete?

A 1990-es évekhez képest teljesen más lett a magasabban rangsorolt egyetemek hozzáállása az innováció és vállalkozási ismeretek oktatása terén. Már nem elégszenek meg a tudás termelésével és terjesztésével, a tudás hasznosításában is aktívan részt kívánnak venni, a vállalkozók, a nagyvállalatok, a kockázati tőke és az állam mellett az innovációs ökoszisztémák részévé váltak. Ez a szemléletbeli változás egy természetes evolúció eredménye, amely elsőként az Egyesült Államokban erősödött meg, ahol a nagyobb egyetemek felismerték, hogy üzleti alapon is meg lehet közelíteni bizonyos folyamatokat.

Az innovatív technológiák fejlesztésével foglalkozó vállalatok általában szívesen invesztálnak ilyen együttműködésekbe,

de az oktatóknak és a diákoknak is jó, ha olyat terméket, megoldást fejlesztenek, amire igényt tart a piac és értékesíteni lehet.

Később szinte az egész világon egyfajta “benchmark” követelménnyé vált, hogy az egyetemek a tudáshasznosítás területén is megjelenjenek, válaszoljanak az üzleti igényekre és a versenyszférával szorosabban együtt dolgozzanak. 

Az elmúlt években a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is stratégiai prioritássá vált az innovációs ökoszisztéma fejlesztése, amely keretében a diákok széles körben tanulhatnak vállalkozásalapítási és innovációs ismereteket. A konkrét vállalkozási ötleteiket projektmunkák keretében dolgozhatják ki. 

Bethlendi András - fotó: Stiller Ákos/Pénzcentrum

Mindezt a BME GTK angol nyelvű mesterszakján nemzetközi hallgatói, oktatói környezetében, ahol igyekszünk a legkorszerűbb pénzügyi és finanszírozási ismereteket átadni a hallgatóknak. A programunk egyébként nemzetközi akkreditcióval is rendelkezik a CFA és FRM által, jelentős mértékben támaszkodunk ezen nemzetközi szervezetek tudásanyagára.

A szak European Foundation for Management Development általi akkreditációja is a csőben van, amivel (siker esetén), az egyetlen ilyen pénzügy mester lesz az országban.

A fejlett országokban már minden az innováció körül forog, de a hazai oktatás- és gazdaságpolitika is tett lépéseket ezen a téren. Mire lenne szükség ahhoz, hogy jobban beinduljon a hazai egyetemi innovációs ökoszisztéma?

Az egyetemi szemléletváltás egy folyamat, az innovációs projektek, azok piacravitelének igénye épphogy csak megjelent a magyarországi egyetemeken. Ennek támogatására azonban erős kormányzati szándék is van, ezt szolgálja például a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) Technológia Transzfer Pályázata, amihez várhatóan csatlakozik a BME is, valamint a és a Hungarian Startup University Program (HSUP) ösztöndíj is. 

A BME akítv tagja a HSUP-nak, amely keretében a hallgatók a vállalkozási ötleteik kidolgozásához kaphatnak ösztöndíjat, a legjobbak pedig akár kockázatitőke-befektetést is. 

A hallgatói startup versenyek közül kiemelném a BME GTK és Corvinus által alapított nemzetközi Danube Cup-ot, aminek mára 9 Duna menti egyetem a tagja. Ezen a versenyen az elmúlt években a BME csapatai nagyon jól szerepeltek, 2023-ban a BME-es Gellit agrár startup nyerte a nemzetközi versenyt, a projekt azóta inkubációs fázisban van. 2024-ben pedig a BME-es hallgatók BridgeAID csapata 2. helyet ért el a hidak állapotfelmérésére és közutak terhelésének vizsgálatát célozza mesterséges intelligencia szoftverrel.

A finanszírozási lehetőségek jelentősebb bővítése nélkül azonban érdemi előrelépésre nem lehet számítani. Nem várható el a fiatal hallgatóktól, hogy meg tudják finanszírozni a projektjeiket és az egyetemeknek sincs erre forrása.

A megoldás az lenne, ha az egyetemek olyan tőkepiaci szereplőkkel dolgoznának együtt, akik értik a piac működését, nemzetközi kapcsolatrendszerükkel erősítik és a jelenleginél sokkal inkább üzleti alapra helyezik az egyetemi berkekből bőségesen feltörő innovációkat. Amennyiben a források is rendelkezésre fognak állni, akkor már tényleg minden adott lesz a vállalkozó kedvű fiatalok részére: tudás, gyakorlati ismeretek, mentori támogatás, kapcsolatok és pénz. Nem kérdés, aki komolyan akar vállalkozni, az egyetemre jön.

Milyen hátrányt jelent az üzleti életben azoknak a gondolkodási kereteknek, modelleknek, készségeknek a hiánya, amelyeket az egyetemi képzésben lehet elsajátítani?

A vállalkozói döntéshozást ezek az ismeretek nagyban megkönnyítik. A vállalkozónak adhat egy magabiztosságot, egy világlátást, egy ismeretanyagot, plusz ezek a módszerek, modellek, gondolkodásmódok magában a döntéseket segítik, például a megtérülési idő kiszámítását, ami a projekteknél az egyik legfontosabb szempont.

Emellett a hallgatók különböző technológiákat is megismernek, menedzsment technológiákat, kontrolling rendszereket, szoftvereket, így később már nem fognak idegenkedni azok használatától. 

A konkrét vállalkozási ötleteiket a hallgatók projektmunkák keretében dolgozhatják ki a Master of Business Administration (MBA) mesterképzési szakon. Ez hogyan zajlik a gyakorlatban?

Az MBA mesterszakunk vállalkozásfejlesztési specializációja a diákok vállalkozói szemléletformálását tűzte ki célul. A két félév alatt szakemberek kísérik végig őket egy vállalkozásfejlesztési kurzus keretében az ötlettől egészen a projekt megtervezéséig.

Azok is sokat profitálhatnak a képzésből, akik vállalatnál dolgoznak és szeretnének középvezetői státuszba kerülni, vagy épp a vállalkozási szemléletet elterjeszteni.

Olyan nélkülözhetetlen elméleti és legfőképpen gyakorlati tőkére tehetnek szert, amellyel könnyebben haladhatnak a szakmai útjukon. A kurzusnak azok veszik a legnagyobb hasznát, akik már néhány évet eltöltöttek a munka világában, így megtapasztalták a kihívásokat, vagy eljutottak egy szintre a saját szakmájukban, de szeretnének szintet lépni. Olyan értékes hálózatnak és kapcsolatrendszernek lesznek a részesei az oktatás végére, amelyhez egyébként csak nagyon nehezen tudnának hozzáférni.

A BME Master of Business Administration képzése iránt érdeklődők a 2025. február 4-én 17 órakor kezdődő online beszélgetésen a szak oktatóitól és volt hallgatóitól tudhatják meg, miért érdemes a Műegyetem menedzserképzését választaniuk, és milyen tudnivalók vannak a jelentkezéssel kapcsolatban. A további információk az eseményről a kar Facebook oldalán érhetők el.

Fotók: Stiller Ákos/Pénzcentrum