Már az általános suli is óriási bukta magyar gyerekként: sokaknak ezért nem lesz jól fizető állása

Az Eustat 2013 és 2023 között vizsgálta az Európai Unió egyes tagállamaiban, hogy az általános iskolások alsós és felsős diákjai milyen arányban tanulnak két vagy több idegen nyelvet. A tíz éves időszakban egyes országokban bővült ezeknek a diákoknak a száma, máshol csökkent, összességében azonban látható, hogy az EU területén nőtt azon általános iskolások száma, akik több idegen nyelvet tanulnak.

Az EU területén 2013 és 2023 között a nagyjából 11 és 14 éves kor közötti felsősök 59,5 százaléka tanult két vagy több idegen nyelvet, derül ki a jelentéséből. Ez az arány tíz év alatt 1,1 százalékponttal nőtt, azaz továbbra is az európai oktatás fontos része a különböző nyelvek ismerete.

Magyarországon azonban egészen más a helyet. Hazánk ugyanis bekerült a legalacsonyabb arányt merő országok közé, nálunk ugyanis csak a felsősök 6,1 százaléka tanul a több idegen nyelvet, ezzel brutálisan lemaradva az EU-s átlagtól.

2013-hoz képest gyakorlatilag nem mozdultunk előre (a pontosság kedvéért: egyetlen tized a növekedés), illetve beékelődtünk Ausztria (7,6 százalék) és a leghátul kullogó Írország (5,4 százalék) közé.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg Ausztriában németül, így egész Európában jól ismert nyelvet beszélnek, Írországban egy világnyelv, az angol a hivatalos. Emiatt ezek az országok kevésbé vannak rákényszerítve, hogy a tanulóik több idegen nyelvet elsajátítsanak, hiszen világ- és Európaszinten képesek megértetni magukat. Ezzel szemben magyarul csak Magyarországon beszélnek tömegével, így a hazai tanulók későbbi érvényesülése szempontjából kiemelkedően fontos (lenne) a nyelvismeret.

Hasonló lemaradásban van még Bulgária, hátulról a negyedik. Miközben 2024-es adatok szerint a balkáni ország az EU legszegényebb országai közé tartozik, az általános iskoláik felsőseinek 11,4 százaléka tanul kettő vagy több idegen nyelven, ami még így is majdnem kétszer annyi (!), mint a magyar átlag.

Az arányokat szintén jól érzékelteti, hogy az élen végző Finnországban a felsősök 97,8 százaléka tanult több nyelvet. Görögország, Olaszország, Málta, Észtország, Románia és Portugália szintén jól teljesített, ezekben az országokban 96,6 és 93,2 százalék között mozgott a több nyelvet tanuló diákok aránya.

Egyes helyeken növekedés is látható, tizenegy ország teljesített jobban a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest. A legnagyobb bővülés Csehországban volt megfigyelhető, náluk 24,8 százalékponttal nőtt a több idegen nyelvet tanuló felsősök száma, de a nyomukba ért Franciaország (plusz 22,0 százalékponttal) és Belgium (plusz 18,2 százalékponttal) is.

Ugyanakkor tizenhat tagországban csökkenést láthatunk. A legjelentősebb szűkülés Lengyelországban következett be, náluk 42,8 százalékpontos visszaesés történt 2013 óta. Szintén nagyobb csökkenést regisztráltak még Szlovéniában 33,0 százalékponttal és Szlovákiában 26,0 százalékponttal.

Az alsósok körében jóval kisebb ez az arány

A 2023-as felmérés szerint az EU területén élő alsósok, azaz a nagyjából 4-11 éves diákok 6,4 százaléka tanult két vagy több idegen nyelvet, ami a 2013-as adatokhoz képest 1,8 százalékpontos növekedést jelent.

Az egyetlen EU-tagállam, ahol az általános iskolák alsósainak többsége két vagy több idegen nyelvet tanult, Luxemburg: itt ez az arány 78,9 százalék, ami jóval magasabb a többi országénál. Őket követi Lettország (37,0 százalék), Görögország (35,5 százalék) és Észtország (34,9 százalék), jóval alacsonyabb arányokkal.

Bár az éllovashoz képest a magyar oktatás nem teljesített túl jól, az alsósok körében meglepő módon mégsem teljesít rosszul. Ugyan az EU 6,4 százalékos átlagától elmaradt, hazánkban az alsósok 1,8 százaléka tanul két vagy több idegen nyelvet. Ezzel maga mögé utasítja Ausztriát – ahol ez az arány ugyan nem sokkal van lemaradva, de csak 1,7 százalék –, és olyan országokat is, mint a sereghajtó Belgium és Szlovénia, ahol az adatok alapján az alsósok egyáltalán nem tanulnak kettő vagy több idegen nyelvet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Radikális reform jöhet az oktatásban: nincs mese, ezt már nem lehet kikerülni

A mesterséges intelligencia már messze nem csupán beszélgetőtárs: szövegek, képek, videók, táblázatok vagy akár egész prezentáció, kreatív tartalmak előállítására is alkalmas.

Az adatok változása huszonhárom tagállamban volt megfigyelhető 2013 és 2023 között, közülük tizenöt országban növekedést mutatott a több idegen nyelvet tanulók aránya. Közülük az élen Lettország áll 22,1 százalékpontos növekedéssel, mögöttük regisztrálták Finnországot (plusz 15,2 százalékponttal), Görögországot (plusz 9,6 százalékponttal) és Spanyolországot (plusz 8,3 százalékponttal), mint a legnagyobb előrelépést mutató országokat.

Ezzel szemben nyolc tagállamban csökkenést láthatunk: a legjelentősebben Lengyelországban 6,5 százalékpontos visszaeséssel. A legmeglepőbb adat mégis Luxemburgé, ami úgy tudott az élen maradni az EU-ban a kisiskolások körében, hogy 2013-hoz képest 4,9 százalékponttal csökkent a kettő vagy több idegen nyelvet tanulók aránya.