Az ingatlanvásárláskor fizetendő illeték mértékét egy utoljára 1994-ben módosított törvény határozza meg. Akkoriban csak az átlagnál drágább lakást terhelte magasabb illeték, ma viszont minden luxusnak számít - pusztán azért, mert az akkor meghatározott 4 millió forint ma annyit ér, amennyit... Illetékügyben nem ez az egyetlen visszásság: könnyen pórul jár például az is, aki méltányosságot kér - írja az ingatlanmagazin.com.
'94-es nagy dobás
A vagyonátruházási illeték összegét az 1990-ben elfogadott illetéktörvény szabályozza. Az 1991. január elsejétől hatályban lévő törvényt tehát a rendszerváltás idején hozták. Az akkori szabályozás szerint a visszterhes, azaz a pénz ellenében történő ingatlan adásvétel illetéke a vételár összegétől függetlenül 2 százalékos volt. A szabályozás 1994. január elsején változott meg: innentől kezdve a vételár első 4 milliója után 2 százaléknyi, a fennmaradó összeg után pedig 6 százalék illetéket kell leróni.
Hihetetlen fordulat az albérletpiacon, olyan történik az árakkal, amire sokan nem voltak felkészülve
Budapesten az elmúlt hat hónapból négyben csökkentek a bérleti díjak havi összevetésben.
-
Nincs több kérdés, a GVH Árfigyelő adatai is megerősítik: tényleg a Lidl kínálta az átlagosan legolcsóbb élelmiszerkosarat az év első két hónapjában
A GVH Árfigyelő adatai igazolják: a Lidl kínálta az átlagosan legolcsóbb élelmiszerkosarat az év első két hónapjában.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







