Kiszemelték Kubát: Castro utolsó slukkjára várnak a befektetők?

Vajon tényleg csak ő az akadálya a fejlesztéseknek?

A gyarmati időkben épült omladozó épületek és az utcákon furikázó 50-es évekből itt maradt ütött-kopott amerikai autók látványa azt az érzést kelti a külföldiekben, hogy itt bizony évtizedek óta nem változott semmi. Amellett, hogy Fidel Castro súlyos betegsége miatt nyugdíjba vonult és enyhébb lett a kommunista rezsim szorítása, megkezdődött a spekuláció is.

A befektetők szerint a novemberi amerikai választások végeredményén is sok minden múlhat, főleg a 46 éve tartó embargó tekintetében. Ezek fényében még mindig kétségesnek tűnhet egy olyan országban ingatlant vásárolni, ahol a mai napig követik Marx és Lenin iránymutatásait. A kétségeket azok az üzletemberek próbálják eloszlatni, akik más projekteknek köszönhetően jó ismerői az országnak.

Aki ismeri a Kubában rejlő lehetőségeket, az egyértelműen úgy fogalmaz, hogy van tere a fejlesztéseknek az országban. A 11 milliós szigetország egyelőre a hurrikánok után maradt károkat próbálja helyreállítani, ennek költségét még megbecsülni is nehéz. A pusztító vihar ugyan bizonytalanságra adhat okot a befektetők körében, de a hosszú távú kilátások jónak mondhatók.

Havanna: a kubai főváros egyik tengerparti szakasza

Gondoljunk csak a Karib-térség vonzerejére, hány millió turista fordul meg évente az országban és a környező államokban. A csodálatos tengerpart mellett a kulturális és történelmi látnivalók is vonzzák a látogatókat. A kormány felismerte a turizmusban rejlő lehetőségeket és bejelentették, hogy a közeljövőben engedélyezik egy 9 komplexumból álló golfközpont felépítését.

A hazánktól valamivel nagyobb területű ország turisztikai bevételei elérik a 300 milliárd forintot évente, egy ilyen nagyszabású terv megvalósításával ezt a számot jelentősen lehetne fokozni. Az új célpontokhoz megfelelő ingatlanok és magas szintű kiszolgálás párosulna, ami tovább javítaná az ország nemzetközi megítélését.

A fejlesztések megvalósításának még van néhány adminisztratív akadálya, de remélik, hogy ezek rövidesen elhárulnak. A projekteket olyan minőségben szeretnék megvalósítani, mint az a világ más országaiban teszik. A beruházók közül sokan úgy vélik, hogy Castro az egyetlen akadálya az építkezések megkezdésének.

A nagyszabású beruházások keretében a luxusingatlanok mellett lakásokat is építenének, elsősorban a külföldi vásárlók bizalmára építenek a fejlesztők. A kubai fővárostól alig száz kilométerre keletre tervezett épületegyüttes a befektetők szerint az ország elsőszámú turisztikai célpontja lehet, amint elkészül.

Csak néhány szám, hogy érzékeljük a grandiózus tervek léptékét: a part mentén 165 darab 360 és 50 négyzetméter alapterület közötti villalakást terveznek, emellett több mint 650 jellemzően kétszobás lakást alakítanak ki. A bevezető árak 300 ezer forintra tehetők négyzetméterenként, ha minden a tervek szerint halad, akkor jövő májusban megkezdődhetnek az első munkálatok.

Már korábban megkezdik az előértékesítést és a legkisebb lakásokért elkért 21 millió forintnak megfelelő vételár a Karib-térség többi országával összehasonlítva nem is tűnik túl magasnak. A befektetők az európai vásárlók mellett elsősorban a kanadaiak érdeklődésére számítanak, ugyanis az amerikaiak a hatályos törvények miatt nem jöhetnek számításba.

Óriásiak a különbségek az országban!

Az országban tervezett turisztikai fejlesztések a lakáspiac feltámadását is eredményezheti. 1959-ben, amikor Castro átvette a hatalmat, egyik első intézkedése a magánkézben lévő ingatlanok államosítása volt. Az embargó feloldása után és a megbékélést követően elképzelhető, hogy több amerikai is megjelenik és visszaköveteli a korábban elkobzott ingatlanát.

De egyelőre itt még nem tartunk, a fontos, hogy a megfelelő hivatalok áldásukat adják az engedélyekre, hogy megkezdődhessen a beruházás. Óriási lépés ez, ha figyelembe vesszük a kelet-európai blokk és a Szovjetunió szétesését követően majd két évtizeddel ez a kis ország még mindi tartja magát.

A volt "baráti országok" egyre távolabb kerültek és a pénzügyi és egyéb források is elapadtak. Az ideológiai kapcsolat megszűnt és Kuba magára maradt. A mély szegénységben élő rétegek felemelkedésének egyik útja, ha az ország megnyitja kapuit a külföldi befektetők előtt és engedik az ország felvirágoztatását.

A befektetők szerint tisztázni kell az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat, hogy hosszú távú lízinggel, vagy adásvétellel jutnak a fejlesztési területekhez. Ez nagyban befolyásolja a későbbi kereslet nagyságát is. A következő néhány hónapban a tárgyalások eredményre vezethetnek, melyet követően jelentős változások következhetnek be az országban.