Rosszabbul élünk, mint nyolc éve: a rezsi mindenünket elviszi

A rezsiköltségek jelentősen az inflációt meghaladva emelkedtek az elmúlt közel tíz év során. Egyes rezsielemek tekintetében a szolgáltatás normál egységéért fizetett ár közel megháromszorozódott, de a többi rezsielem esetében is duplázódás ment végbe.

A KSH adatsorai alapján végzett számítások szerint minden rezsielemből kevesebbett képesek vásárolni a magyar foglalkoztatottak 2011 januárjában, mint 2003 januárjában. Elektromos áramból közel 10%-kal kevesebb vásárolható: míg 2003 januárjában az akkor átlagos nettó keresetből 3200 kWh-ra áramot lehetett megvenni, addig 2011 januárjában már csak 2860-at.

A gáz esetében jelentősebb különbség mutatkozik, ami részint a kőolaj árának elmúlt évtizedben tapasztalt jelentős emelkedésének, másrészt pedig a különböző típusú (ár)támogatások leépítésének tudható be. 2003 elején még közel 2000 köbméter földgáz megvásárlására nyílt lehetőség a nettó átlagkeresetből, ami idén januárra 1060 köbméterre csökkent Ez kb. 50%-os visszaesést jelent. Az alábbi ábrán nem szereplő szilárd tüzelőanyagok (fa, szén) esetében 20%-kal csökkent a megvásárolható mennyiség.

A vízszolgáltatás esetében - hasonlóan az áramhoz - körülbelül 10%-kal csökkent a nettó átlagkeresetből beszerezhető mennyiség, a vizsgált időszak elején 490 köbmétert, míg a végén a már csak 400 köbmétert lehetett megvásárolni. A csatornadíjak emelkedése volt a legnagyobb az elmúlt évtized során, a szennyvízelvezetés egységköltsége az elmúlt 8-10 év alatt a vízdíj fölé emelkedett. 2003 januárjában mintegy 590 köbméternyi, 2011 elején pedig már csak 404 köbméternyi csatornaszolgáltatás megvásárlására nyújtott fedezetet az aktuális nettó átlagbér, ami 32%-os visszaesést jelent.

Összességben elmondható, hogy még a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében is egyre nagyobb terhet jelentenek a rezsikiadások. Nincs egy olyan rezsielem sem, amelyből az aktuális díjak és keresetek mellett több egységet lehetne vásárolni jelenleg, mint 2003 elején. Egyes elemeknél, mint a földgáz és csatorna kiugróan magas a visszaesés.

Ezt a tendenciát megerősítik a KSH háztartási kiadások szerkezetéről készített kimutatásai is. A magyar háztartások költésén belül 2000 óta egyre nagyobb súllyal jelennek meg a rezsikiadások. Míg 2000 és 2003 között a magyar háztartások kiadásainak 13-14%-a fordítódott az energia- és vízszükségletek fedezésére, addig a legutolsó ismert, 2008-as adat alapján már 17%. A bérek viszonylagos alacsony volta, és az energiahordozók árának most látható és a jövőben is várható emelkedése miatt hosszú távon nem lehet számítani a fent vázolt tendencia megfordulására. A kormány rezsibefagyasztással kapcsolatos intézkedései átmenetileg stabilizálhatják a jelenlegi állapotokat, de a magas importkitettség miatt az árak megállítása a magyar határon már középtávon is nehezen lesz biztosítható. Nem marad más érdemi megoldás, mint a takarékoskodás, azonban az ilyen jellegű törekvésekre semmiképpen sem hatnak kedvezően a torzított fogyasztói árak.