A magyar nők nem adták fel: súlyos pénzeket költöttek erre a karantén alatt is

Több nemzetközi tapasztalattal szembemenve hazánkban a női szőrtelenítő termékek és borotvák forgalmát érdemben nem befolyásolta a Covid-19 pandémia, a magyar nők a karantén és a kijárási korlátozások dacára vásároltak a kategóriákból, amelyek ráadásul mind mennyiségben, mind értékben növekedtek. A nyári hónapokban, május és augusztus között jellemzően erősebben bővül a forgalom.

A szőrtelenítő termékek kétszámjegyű értékbeli növekedés (12%) mellett 1,6 milliárd forintos értékbeli forgalmat produkáltak, míg mennyiségben 4 százalékkal bővült a piac 2019. június - 2020. május között az előző év azonos időszakához képest. Az értékbeli forgalom 40 százalékát a gyantacsíkok, egyharmadát a szőrtelenítő krémek, míg egyötödét a sima gyanta hozza. A drogéria a szőr nagy ellensége: a magyar nők háromnegyede itt szerzi be a simasághoz szükséges terméket, leginkább márkásat (90+%) - derült ki a Nielsen kiskereskedelmi indexéből.

Kétszázezres eladott darabszámával a női borotvák értékben 4, mennyiségben 15 százalékkal magasabb értékbeli forgalmat realizáltak a vizsgált időszakban: alulról súrolják az éves 300 millió forintos forgalmat (284 millió forint). Tarolnak az öt- és hárompengés termékváltozatok (értékben 45 és 40 százalékos részesedéssel), és gyártói márkákra voksol a női fogyasztók négyötöde.

"A szőrtelenítési termékek forgalmát érdemben nem befolyásolta a koronavírus, a karantén alatt is hozta a szezonnak megfelelő mutatókat" - mondta Nagy Kitti, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. "Az eladások a strandszezonban jellemzően nőnek és július-augusztusban járnak csúcsra, míg februárban több borotva marad a polcokon."

A női "szőrtérképen" Budapest és környéke a legsimább: a szőrtelenítők értékbeli forgalmának mintegy fele (47%), a női borotvák 49 százaléka ebben a régióban fogy. Dél-nyugaton ellenben a teljes piaci forgalom kevesebb mint egytizede realizálódik