Meg fogsz lepődni: ezt eddig biztosan nem tudtad a klímás fűtésről

A szakértők a "COP" és az "SCOP", azaz a pillanatnyi és a szezonális energiahatékonysági mutatókat vizsgálják, ha egy fűtési megoldás hatékonyságáról van szó - derül ki  Fisher Klíma közleményéből. Ha a COP értéke 2, akkor egy adott pillanatban a fűtési megoldás egy kilowatt befektetett energiából kettőt tud előállítani fűtési energiában. Sokkal fontosabb azonban az SCOP-érték, amely megmutatja, hogy szezonálisan, az egész fűtési szezon során mekkora hatékonysággal tud fűteni egy klíma. Ez a mutató úgy kerül kiszámításra, hogy figyelembe veszik azt, hogy a teljes fűtési szezonban milyen az átlagos hőmérséklet és hogy milyen gyakran fordul elő egy adott hőmérsékleti érték.

Hatékonyabb klímával fűteni, mint egy gázkazánnal

"A lakossági körökben legelterjedtebb klímák a split klímák, melyek amellett, hogy hűtenek, hőszivattyú funkció segítségével fűtenek is. Hűtési üzemmódban a benti levegőt lehűtik - hőenergiát vonnak el, amit a kinti levegőbe adnak le -, fűtés esetén pedig fordítva: a kint található hőenergiát veszik fel és adják hozzá a bentihez, tehát az energiát nem fűtésre használják, hanem arra, hogy a kinti hőtartalmat bevigyék és így az energia ott hasznosuljon - fogalmaz Váradi György, a Fisher Klíma lakossági klímaszakértője.

A kulcs a különleges működési elvben va

A klímák teljesen más elv alapján működnek, mint mondjuk egy gázkazán, vagy elektromos radiátor, hiszen az elektromos áram nem közvetlenül a levegőt fűti, hanem csak a rendszert mozgatja: "A klímákban egy különleges anyag van, amit hűtőközegnek hívunk. Hűtés funkcióban ebből az anyagból gáz lesz, mely bejut a kompresszorba, ami összepréseli, hogy sűrűbb legyen és kijuttatja a kültéri egységbe. Az anyag hője ezután távozik a szabadba, tehát kivonja a hőenergiát a szoba levegőjéből majd átadja azt a külső levegőnek. Ugyanez a folyamat megy végbe akkor is, ha fűtünk a klímánkkal, annyi csupán a különbség, hogy a hőenergiát a külső levegőből vonjuk ki, ami a lakásunk levegőjébe távozik" - tette hozzá Váradi György. 

Az egyszerűbb klímák is általában megbízhatóan működnek fűtési módban +5°C-ig, vagy egy kazánhiba esetén ideig-óráig akár -15°C-ig is. Viszont létezik olyan is, ami -20-25°C-ban is remekül funkcionál. Tervezéskor fontos viszont figyelembe venni, hogy +5°C alatt időnként leolvasztási üzemmódba szoktak kapcsolni a készülékek, ez pedig azt jelenti, hogy 7-8- percig nincs fűtés.
Váradi György szakértő szerint, ha van egyéb, hagyományos fűtési rendszerünk, a legjobb az, ha az átmeneti időszakban még nem kapcsoljuk be, inkább a hatékonyabb klímánkat használjuk fűtésre 5°C külső hőmérséklet felett, mert olyankor ez a megoldás a leghatékonyabb. Emellett azt ajánlja, hogy ha egész évben fűteni szeretnénk a klímánkkal, akkor vegyünk fűtésre optimalizált klímát vagy terveztessünk hőszivattyús rendszert egy szakemberrel. Ilyen esetben a gázbekötés és kémény építés akár teljesen elhagyható és a megújuló energiák hasznosításával védjük bolygónkat, valamint a pénztárcánkat is.