Hihetetlen luxusban él a legtöbb magyar: nyugaton erre kevesebbeknek futja

Magyarországon, az EU átlaghoz képest egészen elképesztően magas azoknak az aránya, akiknek a lakóingatlanja saját tulajdonban van. Hazánk, uniós összesítésben a második helyen áll, ami azt jelenti, hogy
a magyarok 91,7 százalékának otthona saját tulajdonban van.

Ehhez képest csak 8,3 százaléknyian vannak azok, akik bérlik a helyet, ahol élnek. Ennél is magasabb arány egyébként csak keleti szomszédunknál, Romániában figyelhető meg. Ott a lakosság 95,8 százalékának van saját tulajdonban lakóingatlan. A dobogó harmadik fokán északi szomszédunk, Szlovákia tanyázik, ott a lakosság 90,9 százaléka tulajdonosa otthonának, míg a bérlők aránya 9,1 százalékos.

Ahogy a grafikonon látszik, a magyar adat több mint 20 százalékkal előzi az EU-átlagot, de például a lista végén szereplő Ausztriában vagy Németországban csupán a lakosság, 55, illetve 51 százaléka birtokol saját tulajdonban lévő lalóingatlant, azaz 10-ből öten. A népesség fele tehát bérleményben él.

Élni házban a jó

Sokat mondó adat az is, hogy Magyarországon a 6. legnagyobb azoknak az állampolgároknak az aránya, akik házakban élnek, nem pedig lakásban. Országos szinten egészen pontosan a lakosság 71,9 százaléka él családi házban, míg a többiek, 27,4 százaléknyian lakásokban. Ennél nagyobb részaránya a házban élőknek csak Írországban, Horvátországban, Belgiumban, Hollandiában és Cipruson van.

A grafikonról leolvasható, hogy az EU 12 országában a lakosság túlnyomó része házakban él. Igen ám, de az EU-átlag sokkal inkább közelít az 50-50 százalékhoz, sőt 9 olyan ország is van, ahol a lakosság többsége nem házban, hanem lakásokban él. A legtöbb ilyen állampolgár Lettországban, Spanyolországban és Észtországban található.

Nagy a terhelés

Érdekes megnézni azt is, hogy a lakhatási költségek hol a legmagasabbak. A lakásárak, illetve a bérleti díjak utóbbi éves elszállása ugyanis jócskán megdrágította a lakhatást. Rengeteg olyan ember van ennek következtében unió-szerte, akinek a havi bevételének több mint 40 százalékát viszik el a lakhatással kapcsolatos kiadások. És túlnyomó része ezeknek az embereknek a városban él.

Magyarországon például a városban élő lakosság 6,9 százalékának olyan magasak a lakhatási költségeik, hogy az a bevételük több mint 40 százalékát elviszi. Ehhez képest vidéken az ekkora terheléssel szembenézők aránya csupán 2,4 százalékos. Hazánk ezzel az arányszámmal még így is jócskán az EU összesített lista utolsó tízesében foglal helyet.

Az EU-ban a legrosszabb helyzet ezen a téren Görögországban van, de Dániában és Németországban is rendesen odacsap a havi bevételeknek a lakhatási költség.

De akkor mennyi megy a lakhatásra?

Mindezek fényében érdekes megnézni azt, hogy a háztartások teljes kiadásaikat tekintve, bevételeik mekkora hányadát költik a lakhatással kapcsolatos költségeikre. 2019-ben az EU-ban több mint 1 700 milliárd eurót költöttek az emberek a háztartásuk menedzselésére. Amibe beletartozik minden olyan költség, ami a lakhatással kapcsolatos, rezsi vagy bérleti díj összege.

GDP arányosan messze ez a legnagyobb fogyasztási területe az EU-ban élőknek, a teljes fogyasztás majdnem negyedét, átlagosan 23,5 százalékát teszi ki. Ezt második, illetve harmadik helyen 10 százalékkal elmaradva követi csak a közlekedés, illetve az élelmiszer kiadások köre.

Magyarország háztartási kiadás oldalról ugyanakkor elmarad az EU-s átlagtól. Hazánk háztartásainak kiadásából ugyanis 2019-ben átlagosan 19,7 százalékot szakított ki a lakhatás.

Ehhez képest egy finn vagy egy szlovák háztartás kiadásából majd 10 százalékkal többet szakít ki a lakhatás. De Magyarországon például az EU-átlagnál jóval több megy élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Sőt, elképesztően sok jut azonban alkoholra és cigarettára: majdnem kétszer akkora hányad, mint az unió 27 tagországában átlagosan.