3 °C Budapest
The senior woman holding gas bill in front of heating radiator. Payment for heating in winter. cimlapi

400 ezer magyar retteghet igazán a téltől: pokoli lesz számukra a fűtési szezon

2021. november 5. 16:49

Magyarországon a lakosság 4,2 százaléka vallotta azt 2020-ban, hogy nem képesek kellemes hőmérsékletűre felfűteni ingatlanjaikat. Ez több mint 400 ezer embert jelent. Ezzel az arányszámmal Magyarország az EU középmezőnyében helyezkedik el. A fűtési kérdés megoldatlanságát azonban más statisztikai adatok egyértelműen súlyosbítják idehaza.

Egy friss, EU-s szintű felmérés arra a következtetésre jutott, hogy 2020-ban az Európai Unió lakosságának átlagosan 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudja megfelelően melegen tartania saját otthonát. A konkrét helyzet azonban az EU tagállamaiban meglehetősen eltérő volt, a legtöbben, szám szerint több mint a lakosság negyede (27%) Bulgáriában mondta azt, hogy nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat.

Őket a litvánok követték 23 százalékos aránnyal, míg Cipruson az emberek 21 százaléka vallotta ugyanezt. Negyedikek a portugálok és görögök lettek egyaránt 17-17 százalékkal. Elsőre érdekes lehet, hogy ilyen, jellemzően mediterrán éghajlatú országok is bekerültek topba, ám ez azért van, mert a „mindig melegnek gondolt” helyeken - sok esetben - pont hogy kihagyják a megfelelő szigetelést, illetve fűtésalkalmatosságot az ingatlanokból, amik így egy komolyabb hidegfront beállásakor, már nem túl alacsony kinti hőmérsékletnél is meglehetősen hideggé válnak.

Hogy a (benti)hőérzet szempontjából mennyire nem számít a külső hőmérséklet azt jól mutatja, hogy a lista másik végén ott van például Finnország, ahol bár a kinti hőmérséklet meglehetősen alacsony, a lakásokban, házakban azonban országszerte jó meleg van. A lista abszolút éllovasa, mármint a jó végéről, Ausztria, itt ugyanis csupán a lakosság 1,5 százaléka vallotta, hogy nem tudja megfelelő hőmérsékletőre fűteni az ingatlanját.

Nyugati szomszédjainkhoz képest azonban a magyarok sokkal rosszabbul szerepeltek. Hazánkban ugyanis több mint kétszer annyian vallották, hogy fáznak otthon. Egészen pontosan a lakosság 4,2 százaléka mondta azt, hogy nem tudják kellő mértékben felfűteni lakó ingatlanjaikat, ez a teljes lakosságot figyelembe véve

több mint 400 ezer ember.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Ezzel az arányszámmal Magyarország egyébként az EU középmezőnyébe tartozik. Ezen felül azt is érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt 5 évben 9,2 százalékról 4,2 százalékra csökkent azok aránya, akik nem érezték hőmérsékletileg eléggé konformosan magukat otthonaikban. Összességében egyébként EU-s szinten is csökkent évről-évre a fagyoskodók aránya, ám 2019-2020 között egy erőteljesebb növekedés volt megfigyelhető.

Fűtés bajok Magyarországon

A magyar adathoz annyi kiegészítést is érdemes tenni, hogy egyfelől jó hír a csökkenés, az viszont továbbra is problémás, hogy milyen áron képesek sokan felfűteni az otthonaikat idehaza. A probléma gyökere ott keresendő, hogy a hazai lakásállomány energetikai szempontból rendkívül pocsék állapotban van. A nagyjából 4,4 millió lakóingatlant kitevő hazai állomány 70 százaléka nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek. Ezen belül is kifejezetten tragikus az úgynevezett Kádár-kockáknak az állapota, melyek energiahatékonysága még a többiéhez képest is kirívóan rossz.

Erre pedig rájön az is, hogy Magyarországon kiugróan magas a földgáz használata tüzelőanyagként. A hagyományos gázkazánok éves hatásfoka pedig a legrosszabbnak számít. Elég például csak annyit mondanunk, hogy egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat továbbá az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat. „Pedig a magyarországi épületekben felhasznált energia átlagosan 40-50 százaléka megtakarítható lenne” – számolt be a Pénzcentrumnak korábban Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet elnöke.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. január 29. csütörtök
Adél
5. hét
Január 29.
Balassagyarmat napja
Ajánlatunk
  • Jön a Planet Expo 2026 (x)

    Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.

KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
EZT OLVASTAD MÁR?