A társaság ezzel továbbra is a magyar játékpiac egyik meghatározó szereplője maradt.
A Duna House adatai szerint a fővárosi ingatlanpiacon stagnáló forgalom mellett az átlagárak 6%-ot emelkedtek. A vevőknek idén már átlagosan 43 millió forintot kellett fizetni egy fővárosi lakásért, a kerületek között még mindig Angyalföld a legnépszerűbb. November 17-e, Budapest napja – Buda, Pest és Óbuda egyesülésének 148. évfordulója – alkalmából az ingatlanközvetítő hálózat összegyűjtötte a legérdekesebb ingatlanpiaci adatokat a fővárosból.
„Az országos ingatlanpiaci forgalom tekintetében 2021-ben tovább csökkent Budapest jelentősége, az árakban azonban ez nem mutatkozik meg. Ugyan a vidéki és agglomerációs ingatlanok forgalma és ára is dinamikusabban nőtt, mint a budapestieké, de még a fővárost illetően is felfelé mutat a piac” – foglalta össze Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
A fővárosi ingatlant vásárlók körében egyértelműen Angyalföld volt a legnépszerűbb, amit szorosan követett Zugló, majd Újbuda. Az érdeklődések 18, 17, illetve 16%-a irányult ezekre a kerületekre. A 14. kerület egyúttal azért is kiemelkedő, mert egy év alatt itt nőtt meg a legnagyobb arányban, 2 százalékponttal a potenciális vevők aránya. A szakértők ugyanakkor aktívabb érdeklődést tapasztaltak a budai és külvárosi kerületekben, míg a belvárosi részeken a gyenge turisztikai forgalom és az egyetemisták rohamának elmaradása miatt az ingatlanpiacon is kisebb volt a mozgás. A leggyengébb kereslet Csepelen és Soroksáron volt, arányaiban pedig a 2. kerület népszerűsége csökkent a legnagyobb mértékben.
Budapesten 2021-ben átlagosan 43 millió forintos áron keltek el az ingatlanok, ami 6%-os emelkedést mutat 2020-hoz képest.
Az idei adatok alapján 667 ezer forintos négyzetméterárral és 65 négyzetméteres átlagos lakásmérettel számolhattunk a fővárosban. Eladói részről a tulajdonosok több mint negyede a nagyobb ingatlanba való költözés miatt vált meg lakásától, majd 12-12%-ban egykori befektetésük, illetve örökségük értékesítéséből várták a hozamot. Vevői oldalról a legfőbb motiváció a befektetési célú vásárlás volt (20%), amit az első lakás megszerzése (15%), illetve a lakásméretváltás (11%) követett.
9 milliótól – 240 millióig
A Duna House tranzakciós adatai alapján az ingatlanok 4%-áért fizettek az új tulajdonosok több mint 100 millió forint felett, míg 9%-ukat 20 millió forint alatt tudták megszerezni a vevők. Az adásvételek közel 10%-nál a négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot. Az idei évben az eddigi legdrágább ingatlan egy 5. kerületi, 111 négyzetméteres lakás volt, ami 240 millió forintért cserélt gazdát.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Házak tekintetében a 2. kerületben fizettek a legtöbbet, 200 millió forintot egy 250 négyzetméteres épületért.
Az ingatlanközvetítő cég adatai alapján azonban elmondható, hogy a drágább ingatlanok a budai oldalon helyezkedtek el, javarészt több száz millió forint feletti volt eladási áruk, 1,5-2 millió forintos négyzetméterárral számolva. A legolcsóbb lakásért Budapesten idén 8,7 millió forintot fizetett az új tulajdonosa az idei évben. Tíz millió forint alatt azonban csak elvétve található már tranzakció a fővárosban, ekkora összegért a 19., 20., sőt, még a 8. kerületben is volt elérhető néhány darab, jellemzően felújítandó minigarzon.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?
Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" - így élt a pályáazati lehetőséggel négy hazai kisvállalkozó.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







