Szent András-törésvonal: itt lehet legközelebb földrengés, törésvonalak Magyarországon

Cikkünkben a Szent András-törésvonallal kapcsolatos előrejelzések vonatkozásában megvizsgáltuk, hol található törésvonal Magyarország területén és melyek azok a veszélyeztetett belföldi területek, amelyeket a legnagyobb valószínűséggel érinthet egy-egy földrengés. Járjunk utána, hol található a Szent András-törésvonal térképen és mi a helyzet Magyarország földrengés térképével, tudd meg, melyek voltak minden idők legnagyobb magyar földrengései!

Hol található a Szent András-törésvonal térképen?

Az 1300 km hosszú Szent András-törésvonal Magyarországtól távol, Észak-Amerika nyugati partvidéke mentén húzódik. Gyakorlatilag egy olyan vetődésről van szó, ami az Észak-amerikai-kőzetlemez és a Csendes-óceáni-kőzetlemez között húzódik, kiindulópontja pedig a Kaliforniai-öböl. A két egymással szomszédos lemez folyamatosan, egymással ellentétes irányban mozog: évente kb. 5 centimétert mozdulnak el, nagyobb földrengések esetén azonban több méteres csúszás is megfigyelhető.

Hol húzódik a Szent-András-törésvonal?

A Szent-András-törésvonal térségében a történelem során rengeteg, a Richter-skála szerinti 7,5-ös magnitúdójút meghaladó erősségű földrengést regisztráltak. A legnagyobb földrengések között az eddigi szeizmológiai kutatások szerint átlagosan 105 év, (legalább 62 és maximum 192 év) telt el. A 20. század leghíresebb kaliforniai földrengései közé tartozik az 1906-os földrengés San Franciscóban (7,9), az az 1989-es Loma Prietában (6,9), illetve az 1994-es Los Angelesben (6,7), amelyek mind óriási károkat okoztak.

Az Egyesült Államok Földtani Intézete (USGS) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szent-András-törés vonal a közeljövőben várhatóan újabb, hatalmas erejű földrengést fog produkálni: becsléseik szerint hozzávetőlegesen 60% az esélye annak, hogy Los Angeles közelében a következő 30 év során legalább 6,7-es erősségű földrengés következzen be. Egy-egy törésvonal szakadási eseményei egymástól jelentősen eltérhetnek, így egy újabb rengés akár a legutóbbi esemény óta felhalmozódott elmozdulási deficitnél is nagyobb energiát szabadíthat fel.

Magyar és külföldi földrengések erőssége (forrás: HUN-Reng Kutatóintézet)

Törésvonalak Magyarországon: hol húzódnak, mennyire veszélyesek?

Ugyanúgy, ahogy a világ bármely vidékén, törésvonal Magyarország területén is található, és bár szeizmológiai szempontból a Kárpát-medence térsége közel sem olyan aktív – távol vagyunk az olyan igazán nagy törésvonalaktól, mint a Szent András-törésvonal -, mint például Kalifornia, földrengések nálunk is rendszeresen előfordulnak. Számos kisebb mellett a három legjelentősebb magyarországi törésvonal:

• a Rába-vonal;
• a Balaton-vonal;
• és a Közép-magyarországi vonal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarországot is letarolhatja egy pusztító földrengés? Ezek a legveszélyeztetettebb területek itthon

„Nincs két egyforma földrengés” – mondja Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, akit a Pénzcentrum a közelmúltbeli törökországi földrengés okairól, tapasztalatairól kérdezte.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy Magyarországot mérsékelt szeizmicitás jellemzi, ami azt jelenti, hogy nálunk évente csupán néhány érzékelhető erősségű, jellemzően veszélytelen földrengés következik be. A földrengések előfordulása szempontjából a leginkább érintett belföldi területek a következők:

• Délnyugat-Magyarországon: Csurgó–Nagykanizsa és Zalaszentgrót környéke;
• Nyugat-Magyarországon: Répcelak környezete (Bük–Mihályi–Sárvár háromszög);
• A Dunántúli-középhegységben és annak környezetében: Várpalota–Mór, Komárom, a Bakony keleti fele, a Vértes, a Dunazug-hegység déli fele;
• a Csepel-sziget környéke (Balaton–Tóalmás-vetőzóna);
• Hatvan–Jászberény és Heves környezete;
• a Bükk déli fele és előtere, illetve Miskolc környéke;
• Pincehely és Szabadszállás környezete;
• a Zempléni-hegység délnyugati oldala;
• Nógrádban a Diósjenői-vonal környezete.

A Földfizikai és űrtudományi Kutatóintézet és a GEOMEGA Kft. magyarországi földrengés térképe

Földrengések Magyarországon

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézete 15 állandó és 32 ideiglenes állomást üzemeltet az országban, amelyek évente átlagosan 100-200 földrengést regisztrálnak. Ezek tipikusan kisebb, 2,5-3-as magnitúdójú, veszélytelen földrengések, melyeket legfeljebb az epicentrum közelében érzékelhetünk – a fenti magyar törésvonal térképen látható, hol következnek be ezek a legnagyobb valószínűséggel.

Jelentősebb károkat okozó földrengések Magyarországon ritkán, 15-20 évente következnek be, a Richter-skála 5-ös fokozatánál erősebb földrengések pedig átlagosan 40-50 évente fordulnak elő nálunk.

Összesen 14 darab, 5-ösnél erősebb földrengést tartunk számon Magyarországon, melyek közül a legismertebb az 1911-es kecskeméti földrengés (kb. 5,6), az 1956-os dunaharaszti földrengés (5,6), illetve az 1985-ös berhidai földrengés (5,1). Történelmi emlékeink szerint minden idők legerősebb magyarországi földrengése az 1763-as komáromi földrengés lehetett (Mária Terézia királynő idejében), 6,3-as becsült magnitúdóval, a történelem emlékezetében élő első hazai földrengés pedig a 456-os szombathelyi földrengés lehetett (sötét középkor).

2024-ben összesen 327 kisebb földrengést azonosítottak térségünkben, amelyből a lakosság összesen 7 földrengést tapasztalhatott meg élőben – ezek közül 3 rengés történt az ország területén, melyek leginkább Zamárdiban, Ságváron (Somogy vármegye) és Nagyvelegnél (Fejér vármegye) voltak érzékelhetők. Az említett földrengések egyike sem tartozott a jelentős veszéllyel járó kategóriába.