Súlyos hírt kapott, aki fával fűtene 2025 telén: eddig nem látott krízis van kilátásban

A tél közeledtével a tűzifa- és brikettárakat továbbra is sok magyar háztartás figyeli: a 2022-es népszámlálás adatai szerint 619 573 otthon kizárólag fával fűt. Ez ugyan mintegy 80 ezerrel kevesebb, mint 2011-ben, de még mindig jelentős arányt képvisel.

Emellett 543 928 háztartás vegyesen, gázzal és fával is fűt, vagyis összességében közel 1,2 millió ingatlantulajdonost érintenek az árak, a mintegy 4 millió lakóingatlanból.

Mennyi a tűzifa ára manapság?

A KSH legfrissebb adatai szerint 2023 januárja és 2025 szeptembere között a brikett és az egységes fűrészelt tűzifa ára jelentős ingadozást mutatott, ugyanakkor az adatokból jól látszanak bizonyos trendek. A brikett 2023 januárjában még 20 920 forintba került 100 kilogrammonként, 2025 szeptemberére viszont 19 980 forintra csökkent. Ez azt jelenti, hogy két év alatt mintegy 940 forinttal, vagyis nagyjából 4,5 százalékkal lett olcsóbb.

Ezzel szemben a tűzifa ára 2023 januárjában 8 700 forint volt, míg 2025 szeptemberében már 8 040 forint, ami szintén csökkenést jelent, körülbelül 660 forinttal, azaz 7,59 százalékkal. A tendencia alapján jól látható, hogy mindkét tüzelőanyag ára 2023 folyamán fokozatosan csökkent, és 2024 közepén érte el a legalacsonyabb szintjét.

A brikett ára 2023 januárja és 2024 júniusa között mintegy 3 490 forinttal mérséklődött, 20 920 forintról 17 430 forintra. A tűzifa ára ugyanezen időszak alatt nagyjából 750 forinttal esett vissza, 8 700 forintról 7 950 forintra. Ez a csökkenés valószínűleg a kereslet gyengülésével, az enyhébb telekkel vagy a piaci korrekciókkal magyarázható.

2024 második felétől azonban újra emelkedő trend figyelhető meg. A brikett ára egy év alatt erőteljesen nőtt, és 2025-re ismét megközelítette a két évvel korábbi szintet. A tűzifánál ez az emelkedés elenyésző volt. Összességében a két év alatt inkább enyhén csökkenő vagy stagnáló árak jellemezték a tűzifát, míg a brikett esetében a csökkenést egy határozott visszapattanás követte.

Lesz-e árstop a tűzifára?

Az Agrárminisztérium szerint a jelenlegi piaci helyzet nem indokol kormányzati beavatkozást a tűzifa és más faalapú fűtőanyagok árának szabályozásába. A tárca a Pénzcentrum kérdésére azt közölte: a kínálat megfelelő, és az erdőgazdálkodók akciókkal, rövid kiszolgálási idővel szolgálják ki a vásárlókat. Közben a KSH adatai alapján a brikett ára egy év alatt közel 15 százalékkal, a tűzifa ára pedig több mint 3 százalékkal emelkedett. Két év távlatában viszont mindkét terméknél összességében enyhe árcsökkenés látszik.

Az úgynevezett tűzifaprogramot a kormány még a 2022-es rezsiemelés idején hirdette meg. A lakossági vásárlók legfeljebb 10 köbméter mennyiségig juthattak hatósági áras tűzifához, amelynek ára fafajtától függően változott: a fenyő és a lágylombos fa 19 ezer, a keménylombos pedig 30 ezer forintba került erdei köbméterenként. A szállítás és a darabolás költsége azonban nem tartozott bele az árba. A program 2023 áprilisában lezárult, és azóta nem indult újabb hasonló kezdeményezés.

A klímahelyzet miatt nagy a baj

Szakértők szerint az elmúlt évek rendkívül hektikus időjárása is komoly hatással van a fatüzelőanyagokra. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a Pénzcentrum kérdésére elmondta, hogy az elmúlt évek aszályai rendkívül éreztetik hatásukat hazánkban. 

A szövetség szerint a csapadékhiány, a tartósan magas hőmérséklet és a talajvízszint csökkenése miatt az erdőállományok vízellátottsága jelentősen romlott. Ez a folyamat a fák növekedésének lassulásában, a lombkoronák ritkulásában és a száradék mennyiségének növekedésében is megmutatkozik.

A legkritikusabb helyzet az alföldi térségekben, különösen a Duna és a Tisza közötti Homokhátságon, valamint Csongrád Csanád megyében alakult ki, ahol a homoktalajok gyenge vízmegtartó képessége és a talajvízszint drasztikus süllyedése miatt az erdőfelújítás szinte lehetetlenné vált

- közölték lapunk kérdésére. A Megosz szerint ezeken a területeken az aszály hatására a korábban is gyengébb vitalitású állományokban tömeges pusztulás figyelhető meg.

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint a fák és az erdők általában jobban viselik a szárazságot, mint a lágyszárú növények, ám az elmúlt években Magyarországon olyan mértékűvé vált az aszály, hogy az már az erdőket is komolyan veszélyezteti.

A csapadékeloszlás időben és térben is rendkívül egyenetlenné vált, ezért különösen a középső és déli országrész, például Csongrád, Bács Kiskun és Baranya megye erdei vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak, de más térségekben is érezhető a szárazság hatása. Az Alföldön a helyzet a legsúlyosabb, itt mintegy 200 ezer hektárnyi erdő került veszélybe

- mondta. Branmüller Lajos arról is beszélt, a tartósan száraz időjárás főként a gazdasági szempontból is jelentős bükk és tölgy, valamint a szürke nyár állományokat sújtja, de a kisebb kiterjedésű hazai fenyvesek is megsínylik a csapadékhiányt.

Számos kihívással néz szembe a faipar, ez pedig óriási megpróbáltatások elé állítja a fagazdálkodókat. A Megosz szerint az utóbbi években drasztikusan visszaesett a lakossági tűzifakereslet, amit több tényező együttesen okozott.

Az új építésű házak többségében már nincs kémény, a fűtést jellemzően klíma, napelem vagy hőszivattyú biztosítja, így a tűzifa fokozatosan kiszorult a modern otthonokból. Emellett az energiahatékonysági korszerűsítések, különösen a hőszigetelés, tovább csökkentették a felhasznált mennyiséget. A generációváltás is hozzájárult a visszaeséshez, mivel a fiatalabb korosztály inkább az automatizált fűtési rendszereket részesíti előnyben

- tették hozzá. A Megosz rámutatott, hogy az ipari faanyagpiac sem kedvezőbb: a földgázalapú energiaellátás térnyerése miatt a faalapú tüzelés nehezen versenyképes, miközben az apríték és rostfa iránti kereslet gyenge, az árak alacsonyak. A gyengébb minőségű választékokat gyakran csak nyomott áron lehet eladni, ami sok magánerdőgazdálkodót veszteségbe sodor.

A szövetség szerint a helyzet javításához támogatóbb jogszabályi környezetre és új bevételi forrásokra lenne szükség, például karbonkvótákra vagy ökoturisztikai fejlesztésekre. A fa stratégiai jelentőségű, megújuló energiaforrás, de a jelenlegi felhasználás messze elmarad a lehetőségektől. A Megosz szerint a hazai erdőgazdálkodás hosszú távú stabilitása csak akkor biztosítható, ha a fatermelés fenntartható módon, de gazdaságilag is életképesen működik.

Az Agrárszektor főszerkesztője szerint az energiaárak és a munkabérek emelkedése jelentős terhet ró az erdőgazdálkodási vállalkozásokra.

A két költségtípus közül különösen a bérek növekedése okoz nehézséget, ami nemcsak a minimálbér évről évre történő emelésének, hanem a bértorlódás és a munkaerőhiány hatásának is köszönhető. Mivel az ágazatban egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni, a gazdálkodók csak komolyabb béremeléssel tudják megtartani dolgozóikat, ami tovább növeli az erdőgazdálkodás költségeit

- fogalmazott Braunmüller Lajos.

A MEGOSZ szerint az erdők stratégiai energiaforrásként is kiemelt szerepet tölthetnének be, hiszen a fa az egyetlen természetes, megújuló energiaforrás, amely folyamatosan rendelkezésre áll. A lehetőségek kiaknázása azonban jelenleg elmarad a várttól: a kitermelt fa jelentős része energetikai célra kerül ugyan, de sokszor rossz hatásfokkal, mivel hiányoznak a korszerű, közösségi hőerőművek.

A szövetség üdvözli, hogy a kormány 2025 nyarán elindította a Jedlik Ányos Programot, amelyben hőerőmű-fejlesztésekre is lehet pályázni, ugyanakkor javasolja, hogy ebbe az erdőgazdálkodók is bekapcsolódhassanak. A kisebb, helyi biomassza-erőművek létrehozása – különösen vidéken – nemcsak az energiafüggetlenséget növelné, hanem stabil keresletet is teremtene a faalapú energiatermelésnek, erősítve ezzel az erdőgazdálkodás gazdasági alapjait és az ország klímacéljainak megvalósítását.

Mire lehet számítani a jövőben?

MEGOSZ kiemelte, hogy a piaci szereplők többsége jelenleg kivár, mivel a bizonytalan gazdasági és geopolitikai helyzet, különösen az ukrajnai háború elhúzódása miatt sokan abban bíznak, hogy az újjáépítés és a piacok stabilizálódása újraéleszti a keresletet. Ugyanakkor a faipar és az erdőgazdálkodás működése jelentősen átalakult.

A szervezet szerint az egyre nagyobb arányú papír újrahasznosítás csökkentette az eredeti alapanyag-szükségletet, miközben a szárazodás országszerte korlátozza a minőségi faanyag-termelést. A bútorgyártásban egyre kevesebben igényelnek színfát, helyette laminált lapokból készített termékek kerülnek előtérbe. A faragványok iránti kereslet is alacsony, és a piacon egyre gyakrabban jelennek meg műanyagból, gépi megmunkálással készített tárgyak, amelyek külsőre a fából készült termékekhez hasonlítanak.

Hogyan válasszunk tűzifát 2025-ben?

A tűzifa vásárlásakor nemcsak az ár számít, hanem több olyan tényező is, amelyeket figyelmen kívül hagyva kellemetlen meglepetések érhetnek. Az egyik legfontosabb a fa nedvességtartalma: a frissen kivágott nyers fa rosszabb hatásfokkal ég, kevesebb hőt ad le, és több korom és kátrány keletkezik az égés során. Érdemes ezért legalább egy éve szárított, hasított és szellős helyen tárolt fát választani, ha az azonnali felhasználás a cél.

A fafajta is lényeges. A keményfák, mint a tölgy, bükk vagy akác, hosszabb ideig és nagyobb hőleadással égnek, így hatékonyabbak a fűtés szempontjából, mint a puhafák, például a nyár vagy fenyő. Bár a puhafák olcsóbbak, gyorsabban elégnek, ezért hosszú távon nem feltétlenül gazdaságosabbak. Fontos, hogy a vásárló pontosan tudja, milyen fát kap, mivel előfordulhat, hogy a kereskedők nem mindig teljesen korrekt módon adják meg a fa fajtáját vagy mennyiségét.

A mennyiség meghatározásánál is érdemes körültekintően eljárni. A tűzifát térfogat vagy súly alapján mérik, de ezek nem mindig összehasonlíthatók a nedvességtartalom miatt. A vizes fa súlyosabb, így ha súly alapján vásárolunk, kevesebb hasznos tüzelőanyagot kaphatunk. A legátláthatóbb megoldás a száraz, hasított, kalodában mérhető fa beszerzése.

Végül a megbízható eladó kiválasztása elengedhetetlen. Célszerű helyi, ismert termelőtől vagy kereskedőtől vásárolni, akit korábbi tapasztalatok vagy ajánlások alapján ismerünk. A túl olcsó ajánlatok gyakran silány minőséget, becsapást vagy akár illegális fakitermelést takarnak. Megfelelő körültekintéssel azonban biztonságosan és gazdaságosan oldható meg a téli fűtés.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!