2 millió magyar család várja gyomorideggel a hóvégét: nincs mit tenni, egyszerűen ezt nem képesek megugrani

Szeptemberben adta ki a Eurostat azt a tanulmányt, amely felmérte, hogy milyenek voltak az európai életkörülmények 2024-ben. A kiadvány átfogó áttekintést nyújt a jövedelemeloszlástól és az egyenlőtlenségektől kezdve a háztartásokon, a munkaintenzitáson és a gyermekgondozáson át az egészségügyig, a fogyatékosságig és a diszkriminációig, tehát összességében azt mutatja be, hogyan élnek ma az európaiak.

Különösen érdekes tanulságokat láthatunk a gazdasági terhekre összpontosítva. Ennek vizsgálatára hat kategóriát alakítottak ki aszerint, hogy az egyes háztartásoknak milyenek a megélhetési képességeik: az Európai Unió területén megkülönböztetünk nagyon könnyen, könnyen és viszonylag könnyen megélőket, míg a skála másik végén a nagy nehézségekkel, nehézségekkel és a némi nehézséggel megélők állnak. Ez azt jelenti, hogy egyes háztartások mennyire jönnek ki a fizetésükből a hónap végén, azaz egyeseknek kisebbek az anyagi terheik, míg másoknak egy hónap végi élelmiszerbevásárlás már jelentős kihívást jelenthet.

Ezek alapján 2024-ben az EU háztartásainak 17,4 százaléka küzdött nehézségekkel vagy nagy nehézségekkel - ők tehát nehezen jöttek ki hóvégén a fizetésükből -, míg 26 százaléka volt képes könnyen vagy nagyon könnyen megélni a bevételükből. A viszonylag könnyen vagy némi nehézséggel megélők aránya összesen 56,6 százalék volt.

Összességében az EU-ban a háztartások 41,6 százaléka küzdött legalább némi nehézséggel, azaz anyagi problémákkal a megélhetése kapcsolatban, tehát ebbe beleszámítanak a nehézséggel és nagy nehézséggel szembe nézők is.

Ez azonban nem egyenletesen oszlik el az Unió területén, sőt az egyes országokat összehasonlítva jelentős eltéréseket láthatunk. Míg a legalacsonyabb értékeket mutató országokban, Németországban és Hollandiában csupán a háztartások 18,1 és 19,3 százaléka jön ki nehezen hóvégén, addig ez az érték például Bulgáriában 77,2 százalék, Görögországban pedig 86,2 százalék.

Itthon többen nem jönnek ki a pénzből, mint az EU-s átlag

Az adatok alapján a magyar háztartások 6,6 százaléka küzd nagy nehézségekkel a megélhetése során, miközben az EU-s átlag 6,3 százalék. Bár a környező országok közül ebben a paraméterben lehagyjuk Bulgáriát (10,7 százalék), Szlovákiát (9,9 százalék) és Romániát (8,8 százalék), ugyanakkor Horvátország, Ausztria, Szlovénia, Csehország és Lengyelország jócskán elhúz mellettünk, náluk jelentősen kevesebben küzdenek anyagi gondokkal a megélhetésük során.

Magyarországon a háztartások 13,2 százaléka néz szembe nehézségekkel, míg az unió átlaga ebben 11,1 százalék, és a magyarok 29,2 százaléka él némi nehézséggel, míg az EU-ban összességében ez az érték csupán 24,2 százalék. Összesen tehát 

a magyar háztartások 49 százaléka tapasztal valamilyen mértékű akadályozó tényezőt a megélhetésében, ami miatt hóvégén nem jönnek ki a pénzből.

A skála túlvégén a viszonylag könnyen megélők a háztartások 39 százalékát tették ki hazánkban, ezzel leelőzve az EU-s átlagot, ami csupán 32,4 százalék. Ugyanakkor csupán a háztartások 10,3 százaléka él meg nem viszonylagosan, hanem valóban könnyen, míg ez az érték az EU-ban már 19,2 százalék. Szintén lemaradtunk a nagyon könnyen megélőkhöz képest, mivel az EU átlaga 6,8 százalék, miközben hazánkban csupán a háztartások 1,7 százalékának nincsenek megélhetési gondjai.

A magyar háztartások egészségügyre is keveset költenek

A tanulmány szintén megvizsgálta, hogy mennyi pénzt tudnak kiadni a háztartásokban élők fejenként egészségügyre. Ezek a kiadások magukban foglalják a gyógyszerekre és egészségügyi termékekre fordított összegeket, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátási szolgáltatásokat, valamint az egyéb egészségügyi szolgáltatásokat.

2023-ban az EU területén az egy főre jutó átlagos kiadása egy háztartásnak 870 euró (tehát átszámolva nagyjából 338000 forint) volt az egészségügyi tételek tekintetében. Ennek több mint kétszeresét, 1930 eurót (körülbelül 750000 forintot) költöttek a belgák, de Luxemburgban és Németországban is átlagosan 1300 euró (nagyjából 505000 forint) fölötti összeget költöttek a háztartásokban élőkre fejenként.

Ezzel szemben Szlovákiában és Csehországban ez az összeg 400 euró (nagyjából 155000 forint) alatti volt, csakúgy, mint hazánkban, ahol 380 euró, azaz körülbelül 148000 forintot költöttek egészségügyi kiadásokra a háztartások. Ezzel nemcsak jóval az EU-s átlag alatt vagyunk, hanem a régiónkból megelőzött minket még Ausztria (1100 euróval, tehát nagyjából 427000 forinttal), Szlovénia (430 euróval, ami körülbelül 167000 forint) és Bulgária is (650 euróval, ami átszámolva nagyjából 252000 forint).